Összesen 1,491 találat (1461 - 1480) : Pap Éva.
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
Beszélgetés Benedek Miklóssal
Benedek Miklós, a nemrégiben elhunyt újságíró régi, miskolci ismerősöm, kedves barátom volt. Utoljára az 1944 karácsonyáról készülő kötetemmel kapcsolatban kérdezgettem.
– 1943-ban a tényleges sorkatonai szolgálat helyett vonultam be Hangonyba, … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT, az akkor már halálosan beteg, azóta elhunyt kolozsvári író, Szilágyi András ágya mellett hosszasan beszélgettünk az odalátogató Gáli Ernő professzorral, a Korunk című nagy múltú erdélyi folyóirat főszerkesztőjével. Első, személyes találkozásunk … Tovább »
AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN fel nem tehetett kérdések egyike volt, hogy mi lett a háború alatt a pénzintézetekben letétbe kényszerített, tehát bankoknak, takarékpénztáraknak, hitelszövetkezeteknek megőrzésre átadott értékek sorsa. Letétbe helyezésre először 1942-ben került … Tovább »
AZ ANTISZEMITIZMUSRA, a zsidósággal szembeni elutasító magatartásra sokféle magyarázat van. A történeti, gazdasági, szociológiai, pszichológiai stb. magyarázatok azonban nem elégítik ki azt, aki a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, Izrael Istenét pedig az egyetlen, igaz … Tovább »
Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyulafehérvár maradt a püspöki székhely, … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alapvető funkcióival … Tovább »
Beszélgetés a St. Gallen-i rabbival
NÉHÁNY SZÁZ MÉTERRE a St. Gallen-i apátságtól, amelynél kalandos kedvű magyarok ezer évvel ezelőtt tettek először látogatást, kitűnően karban tartott épület áll a házak sorában. Ezzel ugyan nem különbözik szomszédaitól, de színes … Tovább »
IGAZÁN nem panaszkodhatunk, hogy nincs részünk groteszk helyzetekben. Nem először történik és gyaníthatólag nem is utoljára kifogyhatatlanul találékony évszázadunkban, hogy véres kezű zsarnokok és mindenre elszánt területrablók packáznak az elképedt világgal, s nagy … Tovább »
A bizánci ortodoxiától Gorbacsovig
Sok ezer ember kerekedett fel mostanában Oroszországban, a szovjet birodalom különböző részein, köztük hatalmas számban zsidók. Magyarország érintésével veszik útjukat arrafelé, ahol befogadják őket, ahol letelepedhetnék és új életet kezdhetnek. … Tovább »
SZŰKSZAVÚ ÚJSÁGHÍR adta tudtul júniusban, hogy megalakult a Keresztény-Zsidó Tanács, külföldi jó példák és hosszas ösztökélés nyomán. Katolikus, protestáns és zsidó hitfelekezetek illusztris lelki vezetőiből áll, s hogy megszületett, csak annyit mondhatunk mély meggyőződéssel … Tovább »
Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Lengyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »
NISSZAN HÓNAP tizennegyedikén, kevéssel napnyugta előtt Izrael fiai levágtak egy-egy bárányt vagy gödölyét, majd parázson megsütötték, mielőtt fölkerekedtek volna, hogy elhagyják Egyiptomot, „a rabszolgák házát” és elinduljanak a szabadságba. A sült húst kovásztalan kenyérrel … Tovább »
Beszélgetés Pálos Antal páterrel
– Aligha gondolhattuk volna 1945-ben, hogy bármelyikünknek is újabb keserves megpróbáltatásokat, igazságtalanul, gonoszul ránk mért szenvedéseket kell még sokáig elviselnie.
– A börtönökben, azokban a későbbi években – mondja Pálos Antal … Tovább »
Ez történt…
200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidókról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határozták, (hogy a Magyarország és kapcsolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »
A MAGYAR ZSIDÓSÁG nem tudott s nem tud olyan „bűnöket” elkövetni a ténylegesen vagy látszatra befogadó nemzet ellen, amelyek annyira hatásosan hívnák életre az antiszemitizmust, mint a szociális demagógia. E métely ellen minden erőnkkel küzdeni kell!
A „zsidókérdés”, … Tovább »
A zsidó vendégszeretet
Csaknem minden népre azt mondják, hogy vendégszerető. Tapasztalataim szerint a zsidó családok háza, lakása nyitva állt, asztalánál hely volt a vendég, a barát, az idegen, a vándor, a szegény ember, az éhező számára. Hagyománya van annak, hogy a messziről … Tovább »