Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa

Az 1960-ban Prágában született, de 1970 óta Németországban élő Maxim Biller novellájában visszarepül a múltba, a korábban az Osztrák–Magyar Monarchiához, 1938-ban, történetünk idején azonban már Lengyelországhoz tartozó Drohobicsba, hogy belebújjon az ott élő Bruno Schulz fejébe, s megismertesse az olvasóval az író világát.

Párbeszéd a párbeszédről.

Akinek maradt a hetedik év gyümölcséből és elérkezett a biur ideje, három étkezésnek megfelelő mennyiséget ajándékoz mindenkinek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

Párbeszéd a párbeszédről – Wildmann János válaszát közöljük

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

A babka, ez az évszázados lengyel zsidó sütemény Yotam Ottolenghi jóvoltából indult el világhódító útjára, aki Jerusalem című szakácskönyvében újra felfedezte az addig a nagymamák konyhájában szerényen bújkáló csokoládés kalácsot.

Ottolenghiről bővebben a Szombat … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Horovitz Tamás közel tíz éve vezeti az aktivitása és lélekszáma alapján vidéken egyedülállónak számító Debreceni Zsidó Hitközséget. Milyen viszonyt ápolnak a többi gyülekezettel? Miért tartják fontosnak, hogy bárki betérhessen a rendezvényeikre? Hogyan élnek, milyen hagyományaik … Tovább »

 A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora

 …aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése … Tovább »

Deák István történésszel beszélget Várnai Pál

A nyár az utazás, pihenés, romkocsmában, kertben, teraszon, vízparton üldögélés, szabadtéri főzés és sütögetés, a kóstolódás ideje.  Nyári szünet előtti számunk írásainak többségét a gasztronómia köti össze. De korántsem csupán receptek szerepelnek benne: igazi kulturális kalandtúra ez a kulináris összeállítás, akár a hazai recept-történelem, akár Izrael, akár a nemzetközi zsidó konyha trendjei kerülnek szóba. Kóstoljanak bele, helyenként akár bédekkernek is használhatják, ha utaznak, nyaraljanak jól, szeptemberben jövünk.

De addig még egy gasztronómiai lapbemutatóra invitáljuk.

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Ezúttal Verő Tamás kérdez, Darvas István válaszol. 

A zsidó nép Sávuotkor kapta meg a Tórát. Miért nem ez lett a Tóra örömünnepe, miért nem ilyenkor fejezzük be és kezdjük el olvasni a tekercseket, Mózes öt könyvét … Tovább »

A Soá emlékezete, ami korábban a dél-afrikai zsidó közösség belső ügyének számított, mára az apartheid-örökség felszámolásának fontos eszköze lett.

Afrika déli fertályára nagyobb számban a XIX. és XX. század fordulóján érkeztek zsidók, főként a gyémánt- és … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Amikor először olvastam Kalakaua király tórájáról enyhén szólva szkeptikus voltam.  Amikor pedig az is kiderült, hogy a történetnek magyar vonatkozása is van – elmosolyodtam.  Biztos voltam abban, hogy ez is egyike azoknak a történeteknek, amelyet élénk fantáziájú újságírók … Tovább »