Összesen 66 találat (1 - 20) : PRIMO LEVI.
A spanyol közéletben és kulturális életben a 19-20. század fordulóján
A filosefardísmo történeti háttere és következményei
Egy 2015-ben meghozott törvény értelmében 2019 szeptember végéig nyújthatták be kérvényüket azok a szefárdok, akik az úgynevezett … Tovább »
Ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen, fontos, hogy a felnövekvő generációk pontosan megismerjék a holokauszt és az azt megelőző időszak történetét – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.
Rétvári Bence a Töredezett … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Kortárs definíciós kísérletek
2021-ben jelent meg Ilan Stavans Jewish Literature: A Very Short Introduction című könyve az Oxford University Press „A Very Short Introduction” sorozatában.[1] Az átfogónak tűnő cím – „Zsidó irodalom” – ellenére Stavans a modern zsidó … Tovább »
Bruck Edith-et gyerekként családjával Tiszakarádról deportálták.
Szüleit meggyilkolták, ő a lágert túlélve visszatért Magyarországra, majd Izraelbe vándorolt. Folyamatos költözködései közben sokféle munkát végzett: volt balerina, szabónő, modell, szakácsnő, szépségszalon … Tovább »
Aki irtózik a fizikai bosszútól, aki úgy akar elégtételt venni a rajta esett szörnyű, testet-lelket megtipró megaláztatásért, hogy közben mégis ember maradjon, az milyen eszközt választhat?
A holokauszt után sokan tették fel ezt a kérdést maguknak – és sajnos nagyon sokan, … Tovább »
Részlet a szerző “Számonkérés a holokausztért. Tettesek, áldozatok, bírák” (Múlt és Jövő, 2022) c. könyvében “Árulók – áldozatok – áldottak. Van-e bűn a “szürke övezetben”? címmel közzétett tanulmányából.
8.
A nácik alól felszabadult országokban a kollaboránsokkal … Tovább »
Összesen tizenkét név szerepel Olaszország egyik legrangosabb irodalmi elismerése, a Strega-díj jelöltjeinek listáján – írja könyvesmagazin.hu. A nyertes nevét júliusban hirdetik ki.
Hatvankét címből választották ki az olasz Strega-díj döntéshozói azt a tizenkét szerzőt, … Tovább »
Ferenc pápa meglátogatta római otthonában Bruck Edith magyar származású írónőt, holokauszttúlélőt – tájékoztatott közleményében szombaton a szentszéki szóvivői hivatal.
Az egyórás találkozójukon a 89 éves írónő a koncentrációs táborokban tapasztaltakról … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Mi marad Auschwitzból? – kérdi Giorgio Agamben, korunk egyik legismertebb filozófusa. Válasza Ami Auschwitzból marad című kötete alcímében olvasható: az archívum és a tanú. Az olasz gondolkodó talán legtöbbet idézett könyve húsz évvel a megírása után is aktuális.
A Kijárat … Tovább »
Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.
Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »
Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, a Baltikum irodalmának szakértője (1940-2018). Élete utolsó szakaszában nagyon készült rá, hogy Zsolt Bélát, a két világháború közötti magyar irodalom és magyar zsidó irodalom 1949-ben elhunyt izgalmas alakját, legendás politikai újságíróját, … Tovább »
Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »
Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.
Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?
Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »
Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.
A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.
Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.
Nem lehetünk passzívak amikor elnyomással találkozunk–elhatározással és bátorsággal kell cselekednünk az igazságtalansággal szemben–ez volt a nyomatékkal ismételt üzenete a 2016. február 1-én megrendezett Holokauszt megemlékezésnek Kanada fővárosában. Az idei megemlékezést – amelyre Ottawa városházán került sor – Gara Vera magyar Holokauszt túlélő kezdeményezte.