December 8-án zárult a Negyed6Negyed7 Fesztivál. A Hanuka nyolc napja alatt tartó programon a régi pesti zsidó negyedből tizennyolc kulturális tér, étterem fogott össze a Marom Klub szervezésében, hogy koncertekkel, színházi előadásokkal és beszélgetésekkel hívja fel a figyelmet a negyed kiaknázatlan lehetőségeire.
 

Megérkezett az eső az izraeli Kármel-hegység erdejébe, nem messze Haifától, ahol az ország történetének legsúlyosabb tűzvésze pusztított négy napig, negyvenkét ember halálát okozva – számolt be róla hétfőn az izraeli média.
 

Különleges jubileumi koncertnek lehetnek szem és fültanúi azok, aki jegyet váltanak december 14-re, a Művészetek Palotájába. Megalakulásának 20. születésnapját ünnepli a Budapest Klezmer Band, nagyszerű sztárvendégekkel, közönségüket olyan zenei csemegével megörvendeztetve, amely egyfajta válogatás az eltelt időszak zenei anyagából.
 

A kívülállók számára váratlanul lemondott tisztségéről Balázs Gábor, a nemrég megnyílt Izraeli Kulturális Intézet (IKI) igazgatója, aki novemberi lapszámunkban még terveiről nyilatkozott. Szándékát december elsején jelentette be az IKI igazgatósági ülésén, és erről a tanácsadó bizottságot is haladéktalanul tájékoztatta.

Balázs Gábor, az IKI most lemondott igazgatója még a megnyitó után nyilatkozott lapunknak. Akkor így fogalmazott: “Az IKI apolitikus szervezet, a politikai képviselet és az Israel advocacy feladatait a nagykövetség látja el. Mi Izrael imázsát kultúrájának bemutatásán keresztül kívánjuk alakítani, politikai válságoktól függetlenül.”

Nathan Sharansky a Szohnut elnöke mondta a szervezet egyik legutóbbi kuratóriumi ülésén: „napjainkban a diaszpóra zsidóságának 94%-a olyan országokban él, melyek nem gördítenek akadályokat az Izraelbe való beutazás elé. Ha azonban ezek az emberek nem zsidóként tekintenek magukra, hamarosan nem lesz senki, aki kivándorolna Izraelbe.”
 

Péntek hajnalig sem sikerült megfékezni az Izrael történetének eddigi legnagyobb erdőtüzét. Negyvenegyen meghaltak, tizenötezer embert kitelepítettek. Külföldi tűzoltók is segítenek az oltásban.
 

Csütörtök óta komoly területek égnek Észak-Izraelben, az ország történetének eddigi egyik legkomolyabb erdőtüzében. A tragédia eddig 41 halálos áldozatot követelt és közel húszezer embert evakuáltak a Carmel-hegység környékről. 

A Budapesti Francia Intézet és a Gondolat Kiadó szervezésében, Piotr Rawicz: Az ég vére című regényének bemutatója.
 

2010-ben emlékezünk Lucien Hervé születésének 100 évfordulójára. Az alkalom kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a Szépművészeti Múzeumban állítsunk méltó emléket a magyar és nemzetközi fotótörténet jelentős alakjának. Fotóiból szerte a világon több mint 150 alkalommal, Magyarországon 1963 és 2008 között kevesebb, mint 10-szer rendeztek önálló kiállítást. E kiállítások kevés kivétellel tematikus kamara-kiállítások voltak. A korábbiak tematikáját a művész maga válogatta, míg az utóbbi évtizedek tárlatai egy-egy aktuális téma köré szerveződtek.
 

Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de legjobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy “mik vogymuk?” – izgalmas és veszélyes utazás. 

A pesti zsidónegyed sorsára hívja fel a figyelmet a II. Negyed6Negyed7 Fesztivál (N6N7); a hanuka napjai alatt (december 1-8.) többek között külföldi és magyar zenei csillagok koncertjei és zsidó fogások várják a közönséget.
 

Az ellenzéki képviselők szerint az új médiatörvény a sajtószabadság
végét jelentené, a központosított állami hírgyár pedig tömeges
elbocsátással jár

Piotr Rawicz Az ég vére című egyedi hangulatú regénye a vészkorszak idejét sajátos, személyes perspektívában jeleníti meg. Alább a Gondolat kiadó által megjelentetett kötet német kiadásához írott utószavát közöljük.

A magyar könyvkiadás régi adósságát törleszti a Gondolat Kiadó, amikor közreadja a lengyel-ukrán zsidó szerző, Piotr Rawicz 1961-ben franciául megjelent regényét, Az ég vérét, amely a Holokauszt szörnyűségeit megélt és megidéző szerzők olyan remekeinek sorába tartozik, mint Primo Levi, Tadeusz Borowski, Danilo Kis, Jerzy Kosinski vagy Kertész Imre művei.

…Rawiczot egy razzia során elfogták, és Auschwitzba szállították.  Három évet töltött lágerekben,  szabadulása  után   Párizsba   menekült. Egyetlen regényét, Az ég vérét 1961-ben írta. Még abban az évben tizenhat külföldi kiadó vette meg a kiadás jogát, és a regény azóta is újra, meg újra megjelenik szerte a világon. Maga Rawicz, mint oly sok, a haláltáborokból visszatért, élményeiből irodalmat formáló író, maga vetett véget életének: 1982-ben főbe lőtte magát.  

Aki kizárólag a magyar zsidó (holokauszt-)identitás problémáinak bemutatását várja a Szombat folyóirat főszerkesztőjének új verseskötetétől (én), csalódhat kissé. Vicces, buja vagy filozofikus tájleíró költemények éppúgy megtalálhatók A szabadulás ízében, mint ahogy a költői szerep értelmezése is igen hangsúlyos Szántó T. Gábornál. Egyetemes emberi léthelyzeteket, általános magatartásmódokat mutatnak a versek, s vörös (Ariadné-)fonalként végighúzódik egy mitologikus szál, évezredessé tágítva a mondanivaló érvényességét. 

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő helyében elődje, Ehud Olmert elfogadná az amerikai elnök kérését a zsidó telepek bővítésének 90 napos befagyasztásáról.
 

Új könyvvel jelentkezett Konrád György; a Zsidóságról című kötetet az Európa Könyvkiadó gondozza.
 

Romániában a hivatásos jiddis színház Iaşi-ban (Jászvárosban) született, a Zöldfa kertvendéglőben. Ott mutatta be Avram Goldfaden (1840-1908) társulata néhány rövid darabból álló előadását. A darabok, melyeket maga Goldfaden írt, nagy sikert arattak, s ez arra ösztönözte őt, hogy egész előadássorozatot tartson. Két nappal a bemutató után méltató cikk jelent meg az előadásról…