Tábor Béláról

Valamelyik éjszaka álmomban benyitott az ajtón, nagyon komoly arccal nézett rám, mint mindig, amikor fontos dologról akart beszélni. Csak a mutató­ujjával intett némán, hogy jöjjek át a szomszéd szobába.

Azután felébredtem. Sokat töpreng­tem az álom értelmén. … Tovább »

Mielőtt a hitközség fizikai és szelle­mi megújulását illusztrálni hivatott számokat elemezném, előbb Feldmá­jer Péter néhány – véleményem sze­rint – pontosításra szoruló megállapí­tásával szeretnék foglalkozni.

• „…abból a nem alaptalan feltéte­lezésből kell … Tovább »

(Röhrig Géza: Hamvasztó­könyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)

Lehet-e még érvényesen beszél­ni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szó­lunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

Zsidó öntudatra ébredésem­hez a történelem iránti ér­deklődésem adta a kezdő lö­kést.

„Teremtette az Örökkévaló Isten az embert…” Ráv Nách­mán, ráv Chiszda fia ehhez a következő magyarázatot fűzte: „Miért írják a teremtette szót (vájjicer) két „jod” betűvel, amikor egy is elég lenne?” A válasz: két természetet teremtett az Örökkévaló – áldott … Tovább »

Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megö­rökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az ango­lok ír vicceivel, a németek keletfríz törté­neteivel és a magyaroknak a rátóti tó­tokról szóló meséivel. … Tovább »

450 millió forint még hiányzik a zsinagóga rekonstrukciójához

Meghívót kaptunk a Dohány utcai zsinagóga Orgona Alapítványtól, hogy meg­hallgassuk Zoltai Gusz­távot, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatóját a zsi­nagóga felújításának előrehaladásáról. Lehotka … Tovább »

sz. t.g.: Nyitott kérdések
Védjen meg téged a Funar!
Gimes Katalin: A túlélés szégyene
A Szivárvány barokk hangjai
Ambivalens érzés-zacc
Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik
Götz Eszter: Életre festeni
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
Ziva Ben-Porat: … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

A 18. századi héber felvilágoso­dás – a Haszkala – megterem­tette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ah­hoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom meg­születhessen. (A héber irodalmi újjászü­letés … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám

Névmagyarosítás

Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámo­sabban. Ezt mutatja a következő hivata­los kimutatás. 1891-ben 722 névmagya­rosítás … Tovább »

Szeptember végétől október közepéig zajlanak őszi ünnepeink. Az Engesztelőna­pon nagyjából megtelnek a frekventáltabb zsinagógák, a többi alkalommal s általá­ban a kisebb templomokban azonban ko­ránt sincs telt ház.

Fél évtizede lenne mód az „offenzívabb” közösségépítésre, … Tovább »

(A cionista eszme jelene. Szemelvénygyűjtemény. Bethlen téri füzetek 3. Bp., 1994, 77 old., 90 Ft)

Megjelent a „Bethlen téri füzetek” harmadik kiadványa. Az opusz egyfajta válogatás, in­kább az amerikai, mint a nem amerikai zsidó publikumnak szánva, rágcsálnivalónak. Cél­ja, … Tovább »

(Komoly Ottó: Cionista életszemlélet. Kí­sérlet a pozitív zsidó hivatástudat termé­szetrajzához. Bethlen téri füzetek 2. Bp., 1992, 35 old., 50 Ft. Engländer Smuel és Farkas Éva előszavával)

Inter arma silent musae. 1942 nyarán – ekkor fejezi be tanulmányát Komoly Ottó, a Ma­gyar … Tovább »

(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyö­kerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Szá­zadvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)

Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »

A paraszt a patak partján

Mesélik, hogy amikor Izrael ben Eliezer rabbi Kosilovic faluban élt, általában a patakban tett eleget a rituális fürdő követelményeinek. Ha pedig beállt raj­ta a jég, egy helyen léket vágott és ott merítkezett meg. Egyszer észrevette őt egy paraszt, akinek … Tovább »

Marhafartő

Kint ültünk, a teraszon. Éjfélre már kicsit lehűlt a levegő, de ennek arányában fogyott a seprőpálin­ka, a gulyás és a vörösbor is. Beszélget­tünk. A kutya már végignyalt mindenkit, szuszogó subaszőnyegként az asztal alá rogyott, s csak néha horkantott egyet. … Tovább »

Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »

Előszó (részletek)

A haszid mozgalom leginti­mebb életéhez hozzátar­tozik, hogy a hívek törté­neteket mesélnek egy­másnak közösségük ve­zetőiről, a caddikokról. Nagy dolgok tanúi és résztvevői voltak, természetes hát, hogy beszámolnak ezekről és tanúsítják ezek megtörténtét. … Tovább »