Találatok ‘P. J.’
Összesen 320 találat (141 - 160) : P. J..
Yoram Kaniuk utolsó napja
Yoram Kaniuk, a neves szabre izraeli író június 8-án hunyt el, alig valamivel 83. születésnapja után.
Apja, Mose Kaniuk a Tel Aviv Múzeum első kurátora volt. Yoram Kaniuk belekóstolt a festészetbe, de írásaival tűnt ki. Az életmű hatalmas: 17 regény, emlékiratok, elbeszélések, … Tovább »
Ilan Mor: Magyarország és Izrael sok tekintetben hasonlóak
Speciálisak az izraeli-magyar kapcsolatok Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerint. Mor úgy véli, mind a Zsidó Világkongresszus, mind a magyar kormány részéről jó döntés volt, hogy a kongresszus budapesti megrendezése mellett döntöttek. A nagykövettel a Zsidó Világkongresszusról, … Tovább »
Múlt idő – Zsidók az arab országokban
Berkovits György: Díszcserje (kis)asszony
Részlet a szerző V. és Ú. című regényfolyamának első könyvéből, melynek bemutatóját május 28-án, kedden 18.00-kor tartják a a Kossuth Klubban.
Felingerli Emmát a séta Párizsban, első úgynevezett nyugati utunk alkalmából, éppen a Luxembourg-kertben, tudniillik Emmát … Tovább »
„Az áldott emlékű Joseph Süss halálának története”
“Felőlem mindenki olyan zsidó, amilyen akar lenni”
Y. L. Peretz: Vénusz és Sulamit
A kis zsinagógában a kályha mellett két jesiva-bóher üldögélt, Hajim és Zelig. Hajim egy kis jegyzetfüzetből olvasott fel hangosan, Zelig pedig hallgatta, miközben tűvel és cérnával javított egy cipőt.
– „… és olyan szép volt Hane, mint Vénusz…”
– Te, Zelig, mit … Tovább »
„Összevonásuk egy Budapest feletti Duna-szigetre történne”
Árvaházi napló
Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »
Szolidaritási akció Székhelyi József mellett
Szolidaritási akciót rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Székhelyi József színművész mellett vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga közelében található Goldmark teremben – közölte a Mazsihisz szerdán az MTI-vel.
Heti Midrás
A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »
Szerkesztők
Zsidók a Tanácsköztársaságban
A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.
Kirándulás az örökkévalóságba
Tillmann J. A.: Nem csak a sivatag terjed – A párbeszédről folyó párbeszédhez
Tatár Györgynek
Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »
Lesznai Anna naplójegyzetei
A (naplóban) leggyakoribban visszatérő témák, amelyeket rögzít, etikus élet, küldetés, rendeltetés, élethivatás, szeretetvallás (mindezek felismerhetően a Vasárnapi Kör felvetései és fogalmai) az ornamens mivolta, az ornamentális szemlélet és művészetpedagógiai kérdések, az absztrakció és vizuális percepció dilemmái, a szerelem és a női rendeltetés…
Szombat Szalon Női csevej
Lesznai Anna verse
Egyszerű dal
Hogy engem lássál, nézd meg, kedves, a kertet,
A lombosat, árnyasat, rejtőst, a domb ölén.
Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok.
Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellôt,
A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját,
Mert bennem is vagyon sok suttogott … Tovább »
Szlankó Bálint: Az arab forralomradalom
Az arab forradalom felforgatta a viszonyokat a Közel-Keleten, alapvető átrendeződéshez vezethet Izrael és szomszédai között. A zsidó állam veszíthet és nyerhet is egy arab demokratikus átalakulással – de hosszú távon érdeke, hogy szomszédai normális országgá váljanak, amit nem … Tovább »