Összesen 323 találat (281 - 300) : P. J..
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
Regényrészlet
És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jókedvükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
Bollók János válasza meggyőzött arról, hogy első dolgozatommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá tennem, hogy milyen megfontolások alapján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*
A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvéseit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetközi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Mielőtt a hitközség fizikai és szellemi megújulását illusztrálni hivatott számokat elemezném, előbb Feldmájer Péter néhány – véleményem szerint – pontosításra szoruló megállapításával szeretnék foglalkozni.
• „…abból a nem alaptalan feltételezésből kell … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:
Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négereket képviseli…
Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizonyos elemeit tartalmazza. … Tovább »
Megérkezett a második leveled. Látszólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid antológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
(Egy orvos élete)
GB. 1912-ben született a vidéki nagyváros, N. melletti faluban, J.-ben.
Szülei vallásos ortodox zsidók, apja falusi kocsmáros, a falusi zsidók évszázadok óta tipikus életét élte. Szigorúan betartotta az ünnepeket, minden nap templomba járt, szombati … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Berger István (1937-1994) halálára
טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה
(Neila-ima, Jóm Kippur)
Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »
Na, te aztán tudod jártatni a szádat állapította meg Itzie. Minek jártatod folyton?
Nem én hoztam föl a dolgot, Itz, nem én – bizonygatta Ozzie.
Mit érdekel téged egyáltalán Jézus Krisztus?
Nem én hoztam fel Jézus Krisztust, hanem ő. Azt se tudtam, miről beszél. … Tovább »