Összesen 317 találat (1 - 20) : P. J..
A Magyarországon alig ismert szekuláris humanista zsidóság Amerikában komoly és befolyásos irányzatnak számít a zsidóságon belül. Alább a közösség egyik rabbija foglalja össze, hogy fölfogásuk szerint mik egy humanista rabbi feladatai.
A „csináld magad” korát éljük, … Tovább »
Sokunkban felmerülhet a kérdés, mire jó a művészet, de legfőképpen, mire jó a kortárs képzőművészet. Mi az a kortárs művészet? Néha maga a jelenség is nehezen értelmezhető. Hiszen a kortárs művészet célja nem csupán esztétikai élményt nyújtani, hanem provokálni, reflektálni … Tovább »
„Miért kelt át Mózes a zsidókkal a Vörös tengeren? / Azért, mert szégyellt velük mutatkozni a parton.”
„Régen, valahol Kelet-Európában, zsidó vándortanító érkezett egy stetlbe (egy zsidók által lakott kisvárosba). Megérkezvén, a városban felkereste a stetl szabóját … Tovább »
A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt
A gúnyolódó üres ember
Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Áv hó 15-én ünnepeljük a Szerelmesek Napját (טו באב). Tu BeÁv-ot főként Izraelben ünneplik, ám hagyománya világszerte ismert és sok közösségben megünneplik a jeles napot. Az alábbiakban Balla Zsolt lipcsei főrabbi tanítását olvashatják az ünnepről.
Az Örökkévaló … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
“Mivel a zsidóknak jutott az a hálátlan feladat, hogy a hamis isteneket leleplezzék, és tanúskodjanak egy abszolút és korlátozó princípium mellett, Isten meggyilkolásának vágya a zsidók meggyilkolásának vágyában ölt testet…”
David Patterson, a Texasi Egyetemen működő Ackerman … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
Útikönyvek, idegenvezetők visszhangozzák, hogy az új szegedi zsinagóga a legszebb és a második legnagyobb a Dohány utcai után Európában. Ám, szépségnek a művészettörténészek és esztéták még nem találták meg a mértékegységét, ami pedig a nagyságot illeti, a második helyezés … Tovább »
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben
„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »
A New Yorkban élő holland zsidó író új regénye az Anyajegyek című könyvében megismert, sajátos utakat járó pszichiáter, Otto Kadoke történetét folytatja.
Miután egy népszerű író Kadoke egykori páciensének ihletésére regényt ír a nő kezelésére alkalmazott “alternatív … Tovább »
A több tízezer magyar zsidó életét megmentő Raoul Wallenberget a szovjetek 1945 elején elrabolták, bebörtönözték majd később meggyilkolták. Az óriási svéd cégbirodalmat irányító Wallenberg-klan tagjai – közeli rokonait kivéve – semmit nem tettek érte. (1944-ben golyóscsapágy-gyáruk, … Tovább »
Végül is mi idézhette elő a Hochmuth Ábrahám és az elöljáróság összezördülését? Úgy tűnik, hogy a viszályt kiváltó okot a veszprémi főrabbi kielégítőnek nem tartott magyar nyelvismerete szolgáltatta.
Az 1865. február 10-i pénteki napon Francsics Károly, veszprémi … Tovább »
…és már nem kell anyámnak névnapot kívánni… Egyébként szerettem az Erzsébet-nap hangulatát, olyan nemesen hangzó. Az anyámat is lehetett szeretni nagy ritkán, ha befért az ember a résen, ha sikerült elkapni azt a keskeny sávot, ahol egyensúlyban van, ahol egészséges… és ez … Tovább »
1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.
A néprajztudománynak … Tovább »
Nemrég jelent meg Lugosi Viktória ötödik regénye Akit itt felejtettek címmel, amelyben a holokauszt traumáját egy túlélő életútján keresztül, a következő generáció tapasztalatai alapján közelíti meg. A regény különlegessége, hogy az 1945 és 1948 között Deszken működő cionista … Tovább »
A sorozat főhőse Varian Fry amerikai újságíró, történelmi személy, aki először Németországban az utcán szembesült a zsidók minden következmény nélküli bántalmazásával 1935-ben és arról cikket jelentetett meg a The New York Times c. lapban.
Anna Winger, az „Unorthodox” … Tovább »
Viszonylag sokáig aludhattam, mert szombat lévén, a hétköznapoktól eltérően, semmi mozgás nem volt reggel a konyhában. Amint kitámolyogtam a fénylő reggelben, Rózsi a verandán ült, tegnap lefőzött hideg kávéját kavargatta, ebben is tartotta a tűzzel való foglalatoskodás tilalmát, … Tovább »
Látott Ön már Életfát[1]? Hogy mi az? Ez mára sokaknak, kétségtelenül magyarázatra szorul. Az Életfa ( עץ חיים) itt, a Tóratekercs pergamenjét tartó két fából készült rudat jelöli. A Tórát így is szokták nevezni. A Tóra tanulás intézményei, gyakran vették és veszik … Tovább »