Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.

A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »

Portré

Ha nem is tartalmában, de formájában feltétlenül rendhagyó könyvecskét bocsátott útjára jó másfél évvel ezelőtt a Magvető Könyvkiadó. Kádár Iván izgalmasan érdekes vallomását (Esszé történelmi oldalnézetből) és Mezei Andrásnak Kádár Ivánnal folytatott beszélgetéseit … Tovább »

TÁRSADALMI ESEMÉNNYÉ VÁLT, mégsem vesztett bensőséges zsidó ünnepi hangulatából az amerikai alapítványú Mszoret Avot, vagy közismert nevén a Wesselényi utcai iskola felavatása. Miniszterek, diplomaták, köztük az Egyesült Államok népszerű volt budapesti nagykövete, Mark Palmer, … Tovább »

Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert több­nyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, … Tovább »

Olvasónk és egyben le­velezőnk, Rác Gábor írja: Ahogy kilépünk a repü­lőtér épületéből, a tel-avivi éjszaka forróságánál csak a bennünket várók öröme és izgalma nagyobb. Sógorom és családja, valamint anyósom vár ben­nünket már órák óta. A gép már negyed tizenegy­kor … Tovább »

Az egykori feudális társadalmak polgári átalakulása világszerte, az olyan nemzeti társadalmakban is, ahol zsidó lakos viszonylag kevés volt, nagy társadalmi-politikai fe­szültségeket keltett. Sokkal inkább így volt ez a polgári átalakulás szempontjából megkésett Közép- és Kelet-Európa … Tovább »

A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »

TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és me­moárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyaror­szági antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezaj­lott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »

MAGYARORSZÁGON éppúgy, mint Romániában és Lengyelországban, a kommunisták és a parancsaikat va­kon teljesítő hírhedt politikai rend­őrség vezetői között a második vi­lágháború utáni évtizedben sok volt a zsidó származású. Felmerül a kér­dés, hogy mi ennek az oka? Igaza … Tovább »

A szerkesztőség megjegyzése: E rovatunkban szívesen közöljük a hozzánk intézett leveleket, cikke­inkhez kapcsolódó hozzászólásokat. Ez azonban természetesen nem je­lenti azt, hogy az itt megjelent írá­sokkal, illetve azok minden megál­lapításával a szerkesztőség egyetért.

Jóérzésű … Tovább »

Engedtessék meg, hogy a fenti című kötet bemutatásakor egy 48 év előtti, számomra talán az életben maradást jelentő epizódot idézzek fel, mert megsegítőm valószínűleg azok közé tartozott, akikről e könyv szól. 1944 novemberében egy Dob utcai üzletlakásban bujkáltam, on­nan … Tovább »

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »

1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt idők­ből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az idő­ben már több milliós hátralékra ug­rott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különö­sen sérelmezett … Tovább »

BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író … Tovább »

KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Ma­rietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak első­sorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »

EGY REGGEL GIGI, aki az első udvarban lakott, egy négykerekű hordárkocsi végében ült, harangozott vékony, hosszú lábaival, és csúfondáros mosollyal nézett a szemembe. A ruháján, mint valami gyönyörű, nagyszirmú virág, sárga posztócsillag tündökölt. Illett hozzá.

A hordárkocsi … Tovább »

Virág Teréz egy megnyitandó pszichoterápiás rendelőről
– A „Szombat” szerkesztői azt szeretnék, ha lehetőleg minél keve­sebb cikk utalna a Holocaustra. Szándékunk szerint: túl kell lépni a történteken. Mi a véleménye erről? – kérdeztük Virág Teréz pszicholó­gust.
– … Tovább »

Dessewffy Tibor – Szántó András: KITÖRŐ ÉBERSÉGGEL
A budapesti kitelepítések hiteles története
A szerzőpáros olvasmányosan meg­írt, gazdag forrásanyagra és hiteles vallomásokra támaszkodó könyve azért figyelemre méltó munka szá­momra, mert azt az összességében nem túlságosan … Tovább »

Dr. Béri János (Bázel):

A magyar zsidóság elsorvadása a kommunista pártállam 40 éve alatt

MAGYAR ZSIDÓSÁG számát – statisztitkák híján – nyolcvanezer­re, néha százezerre becsülik. Újságokban, folyóiratokban, könyvekben újból és újból ezekkel a számúikkal találkozunk. … Tovább »

Szántó T. Gábor:

(A Bodrogi-dosszié)
II. rész
JAJ AZ ÁLLAMNAK, ha olyan pol­gárával kerül szembe, akinek jogis­merete lehetővé teszi, hogy kétségbe vonja az állam tevékenységének jo­gos voltát. A gépezetbe esett por­szem a fogaskerekeket csikorgatja:
Belügyminisztérium
Panaszirodája
Budapest
Tisztelt … Tovább »