„Két csontváz voltunk csak, nem is tudom, hogy ismertük fel egymást” – emlékezik Anne Frank gyermekkori barátnője, aki ott volt a lánnyal a bergen-belseni haláltáborban is. Nanette König a National Geographic Channel ma este debütáló dokumentumfilmjében, az Anne Frank – a holokauszt szemtanúja című alkotásban is megjelenik, az Origónak pedig exkluzív interjút adott, amelyben arra is válaszolt, hogy az életnek lehet-e bármi értelme a holokauszt után.

1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, … Tovább »

“Vona Gábor kérésére a Duna parton jártam” – írta ki Kulcsár Gergely, a korábban a Duna-parti holokauszt-emlékműbe köpő jobbikos képviselő. Emellé fel is töltött a Facebookra egy fotót, ahol az emlékműnél látható egy virággal a kezében. Alig több mint egy óra múlva viszont eltűnt a kép.

A kormány, azon belül is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szándéka a szegedi Ságvári Endre Gyakorló gimnázium átnevezése. A cél a kommunista utalások eltüntetése és az az iskola méltó elnevezése lenne, az iskolában azonban mögöttes szándékokat is emlegetnek. Az iskolában és a városban is elsöprőnek tűnik a tiltakozás és az ellenállás, amelynek támogatására tízezer fős Facebook csoport szolgál. A fenntartó Szegedi Tudományegyetem nem nyilatkozik. A Jobbik, a Fidesz-KDNP és a kormány ennek ellenére határozottan egyetért abban, hogy a „rendőrgyilkos” Ságvári Endre, 1944-es kommunista-antifasiszta ellenálló neve nem maradhat. Ki volt Ságvári, mi a gond vele, illetve miért védik meg mégis?

Élesen támadja a Lázár János vezette Miniszterelnökséget a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a Sorsok Háza körül kialakult helyzet miatt. Az alapítvány szerint a Miniszterelnökség eddig nem fizette ki a Sorsok Háza kiállítási koncepciójának elkészítéséért járó összeget.

Négy éven belül harmadik alkalommal hozott világra ikreket egy izraeli nő: az immár hatgyermekes Afat Ajas két napja egy kisfiút és egy kislányt szült.

Mindenkit más miatt vonz Kambodzsa: az olcsó élet, a gyönyörű tengerpartok vagy Angkor templomai. Akármi is legyen az eredeti motiváló erő, a legnagyobb hatást az ország történelme, az 1975-ben történt mészárlás nyomai teszik az utazóra. A Phnompen közelében található Gyilkos … Tovább »

Az iszlamista szélsőségesek elleni összefogást hangsúlyozta a XVIII. Izraeli Filmhét alkalmából tartott csütörtöki budapesti előadásában a Hamász radikális palesztin szervezet ciszjordániai vezetőjének legidősebb fia, aki majdnem tíz évig látta el információkkal a zsidó állam Sin Bét nevű belbiztonsági szolgálatát.

Palesztinnak született az egyik Hamász-alapító fiaként, Izraelnek kémkedett, most pedig keresztényként él az Egyesült Államokban. Moszab Hasszán Juszef nem mindennapi életútjáról nemrég film készült (a Zöld herceg – A Hamász fia a csütörtökön kezdődött izraeli filmhét … Tovább »

Ma délelőtt került bemutatásra a budapesti Fogasházban az a több mint 50 felvételt tartalmazó videó-sorozat, amelynek keretében magyar zsidó és nem zsidó közéleti személyek beszélnek a zsidósághoz fűződő viszonyukról.

Az elmúlt évtizedben felfedezte korai történelmét a Bayern München és legnagyobb szurkolói csoportja, a Schickeria. A klub elfeledett elnöke, a dachaui koncentrációs tábort is megjárt Kurt Landauer miatt tartották a nácik zsidó klubnak a Bayernt. Nemrég film készült róla, a drukkerek pedig emléktornát rendeznek a tiszteletére.

A Dohány utcai templomkörzet elöljárósága elsöprő többséggel úgy döntött, hogy visszahívja az elnöki tisztségből Zoltai Gusztávot.

A Budapesti Zsidó Hitközség legfelsőbb köreiből származó információnk szerint 9:1 arányban döntött a visszahívásról az elöljáróság.

Mint … Tovább »

Mint arról már volt szó a zsido.com oldalon, a Szíria és Irak határvidékein terrorista államot, ún.kalifátust létrehozó Iszlám Állam (IS, korábban ISIS) hamarosan Izraelt is nehéz helyzet elé állíthatja, még akkor is, ha a kegyetlen halálbrigádok egyelőre a keresztény, illetve a kurd jezidi lakosság megfélemlítésére, kiirtására fókuszálnak. Izrael azonban kénytelen komolyan venni azokat a jelzéseket is, amelyek szerint az IS már hónapok óta jelen van a gázai övezetben, olyannyira, hogy még a területet uraló Hamász terrorszervezet sem képes ellenőrizni tevékenységét.

Nem akartak rasszistának tűnni, ezért nem jelezték a dél-yorkshire-i Rotherhamban történt brutális szexuális visszaéléseket a szociális munkások.

Exkluzív bemutatót tartott a Hamász katonai szárnya arról, hogyan készülnek fel az újabb harcokra Izrael ellen.

Július 19-én, szombaton nyit a Mazel Tov, az első Közel keleti gasztrókultúra iránt fogékony nyitott szemléletű szórakozókert az Akácfa 47. szám alatt, a hetedik kerület vagy másképp a vigalmi negyed egyik legforgalmasabb utcájában, letisztult enteriőrrel és változatos kulturális programokkal.

Lázár Jánost szerdán a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is meghallgatta, elsősorban az Információs Hivatal (IH) irányítása miatt. “Mivel nyílt ülés van, próbálom a mondandómat rövidre fogni” – kezdte Lázár, aki elmondta, hogy a közigazgatási államtitkársághoz fog tartozni az IH, de a felügyeletet helyettes államtitkár közreműködésével személyesen ő fogja ellátni.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Nyílt levelet írt Borókai Gábor Heti Válasz-főszerkesztőnek a hetilapban Jelenits István piarista szerzetes, volt tartományfőnök, amelyben Borókai egy áprilisi, a német megszállási emlékművel kapcsolatos írására reagál.