Isaac Bashevis Singer és Arthur Koestler. Két totálisan eltérő személyiség, életút, írói világ. Egy jógi és egy komisszár. Ha még idejében el nem menekülnek a kontinensről, valószínűleg csak egy helyen találkozhattak volna: valamelyik haláltáborban. Eltekintve attól, hogy zsidók voltak, nehéz lenne bármilyen megfontolás alapján egy mondatban említeni őket. Az apropót az adta, hogy egyszerre jelent meg róluk egy-egy monográfia, és ezek párhuzamos olvasása árnyalhatja előbbi ítéletünket.

2007. május 10. Meghívták Kanadába, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra Jávori Ferencet-Fegyát, a Budapest Klezmer Band alapítóját és vezetőjét abból az alkalomból, hogy a vasárnap kezdődő fesztiválon bemutatják az Egy ember Munkácsról című, róla készült portréfilmet. … Tovább »

2007. május 03. A helyzet tragikomikus is lehetetne. A rendőrautó lassít, majd hirtelen megáll. Az autóból fiatal rendőr lép ki, és a Ráday utca 31/B előtti csoportosuláshoz siet. Kinéz magának egy magas, szakállas férfit, s udvariasan megkérdezi: “Megmondaná, kérem, mi folyik itt?” … Tovább »

A hitközségi apparátus, illetve az azt teljhatalommal irányító Zoltai Gusztáv, korábban adott a demokrácia látszatára – most nem ezt tette. Korábban a bukott Mazsihisz-elnökök alelnöki sarzsit kaptak, amely ugyan semmiféle politikai hatalommal nem járt, de Zoltai ezzel mutatta ki: nem akar leszámolást.

2004 júniusa óta huszonnégy magyar képviselő is részt vesz az Európai Parlament munkájában. A Szombat megkereste a négy magyar parlamenti párt egy-egy képviselőjét, hogy válaszoljanak az olvasóinkat érdeklő kérdésekre: létezik-e együttműködés a magyar képviselők között?; hogyan fogadta az EP az új, szélsőjobboldali frakció létrejöttét?; mi a frakciók álláspontja az iszlám fundamentalizmussal, illetve a közel-keleti válsággal kapcsolatban?

– Szülei egy diktatúra kiszolgálói voltak, egyben annak a rendszernek a bürokratái, amelyik önt és társait megfosztotta állampolgárságuktól. Melyiket volt nehezebb feldolgozni? – Igazán azzal volt szörnyű szembesülni, hogy azok a szülők, akiket én ismertem, 1945 és 1953 között az ÁVH-nál dolgoztak.

Irakban december volt a legvéresebb hónap azóta, hogy 2003-ban elkezdődött az Iraki Szabadság Művelet. Konszolidációnak egyelőre nyoma sincs: Nuri al-Maliki síita kormányfő ugyanis ellenzi az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának (átmeneti) növelését, ugyanakkor vonakodik felvenni a harcot Muktada al-Szadr radikális síita hitszónok milíciáival, illetve a síita halálosztagokkal. Ráadásul gondos kezek ügyeltek arra, hogy nyilvánosságra kerüljenek Szaddám Huszein volt diktátor december végén végrehajtott kivégzésének részletei, tovább szítva ezzel az ellentétet a síiták és a szunniták között. 

Alfredas Jomantas a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal európai referense. Litván katolikus, ennek ellenére ő (és nem a hivatalos zsidó közösség) szervezi az Európai Zsidó Kultúra napját hazájában. Hogy miért? Hosszú utat járt be, amíg ide eljutott. A kilencvenes évek elején New Yorkban járva meglepve látta, hogy hazája egyik nemzeti étele, a kugelis, valójában zsidó eredetű, s hajdan kugelnek hívták.
 

GADÓ JÁNOS
Töredékek a litván zsidóságról 1. rész

„Szerdán sajnos nem érek rá, a ki­rálynőhöz vagyok hivatalos” – tudatja velem a zsidó közösség elnöke, aki cseppet sem ütődött: valóban az angol királynővel egy időben érkeztem Vilniusba, s a tiszteletére rendezett … Tovább »

CLAUDIA RODEN
Kuszkusz vagy gefilte fis?
Az izraeli konyha színeváltozásai*

Harminc évvel ezelőtt a konyha za­varba ejtő téma volt Izraelben. Az idelátogatók állandóan panaszkod­tak rá, és kizárólag az arab étter­mekről szóltak elismerőleg – amelyek viszont többnyire kioszkokban … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »

KONRÁD GYÖRGY
Mi jön a rakéták után?
Megint rakéták?

Fél órája nyomorék törpé­ket láttam egészséges fi­atal újságírók hátán, ha más nincs, ők viszik a tehetetleneket egy autó­hoz, ahol majd kiteszik őket, olyan helyen, ahol nincs nagy bombave­szély. Saját erejükből … Tovább »

Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról

2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s eb­ben az évben emlékezünk meg halálá­nak 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt em­beri és művészi titka? Miért … Tovább »

Az európai nemzetállamok külön-külön és együttesen fenntartják a maguk részére a fegyveres önvédelem jo­gát. Ugyanezt a jogot az iz­raeli zsidók esetében kétsé­gesnek tartják. Van-e joga az izraeli zsidóknak a fegyveres támadás­sal szemben megvédeni az életüket, ha lehet, … Tovább »

Új anti­szemitizmus
A Szombat folyóirat konferenciája

Január 21-22-én Új antiszemitiz­mus: Holokauszt-relativizálás, anticionizmus, Izrael-ellenesség cím­mel zajlott a lapunk által szervezett konferencia a Bálint Zsidó Közössé­gi Házban. Az előadók a mai ma­gyarországi … Tovább »

Szegő Péter
Csezsihisz, PZSH, ellenzék
Prága zsidóságáról

A tízmilliós Csehországban, becslé­sek alapján, legalább húszezer zsi­dó él, a prágai hitközségnek azon­ban csak 1600 tagja van. Ehhez ké­pest a belharcok (lásd: Prágai zsidó viták, Szombat, 2005. április) to­vábbra … Tovább »

Summary

In his essay “Europe and Israel” the writer György Konrád dis­cusses how modern Europe needs to be responsible for the reborn Jewish state in the Middle East, and puts the question: “The most recent changes, the radical way of thinking of the new Iranian presi­dent, the electoral victory … Tovább »

Koós Anna
A nem kívánt hagyaték

Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolko­dásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »

DALOS GYÖRGY
Koestler, ellenzék, baloldal*

A magyar szamizdatnak nincs szü­letésnapja.
Kéziratforgalom mindig is volt. Osztálytársam, Bázel Péter 1955-ben nyomta kezembe Márai Sándor Halot­ti beszédének gépírt példányát. Akkor hallottam először a szerző nevét, s mert a … Tovább »