Összesen 30,602 találat (21321 - 21340) : OS.
Az arab forradalom felforgatta a viszonyokat a Közel-Keleten, alapvető átrendeződéshez vezethet Izrael és szomszédai között. A zsidó állam veszíthet és nyerhet is egy arab demokratikus átalakulással – de hosszú távon érdeke, hogy szomszédai normális országgá váljanak, amit nem … Tovább »
(…) magyarok bátorsága,
svédek gőgje,
szlávok tunyasága,
zsidók hitetlensége,
bajorok kicsinyessége,
görögök hízelgése (…) – kezdhettem volna előbb és folytathatnám tovább a népeknek a jellemzését az 1400-as évekből, de minek. Nyilvánvaló, hogy a jellemzést készítőknek … Tovább »
Nemrégiben hirdettek ítéletet: Moshe Kacav, aki elnyerte a legmagasabb izraeli közjogi méltóságot – a köztársaság elnöke (2000-2007), amely tisztségétől éppen az ellene felhozott vádak miatt volt kénytelen megválni, hét évet kell majd börtönben töltetni, további két év felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbeli kártérítés mellett. Az idáig szabadlábon védekező elnöknek május 8-án kell megkezdenie börtönbüntetését.
Az On the Spot – Global Music Party első vendégei az izraeli Balkan Beat Box és a palesztin SAZ lesznek március 29-én, kedden az Erzsébet téri Gödörben.
XVI. Benedek pápa vasárnap felkereste a római Fosse Ardeatine emlékhelyet, ahol 67 éve a nácik 335 római lakost – katolikusokat és zsidókat – mészároltak le egy partizántámadást megbosszulva.
A Moszkát család című, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelő családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 – a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje – pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is.
„Komoly hibát vétettek, ez ki fog derülni” – mondta az ítélet kihirdetése után könnyekben kitörő Moshe Kacav, aki 2000 és 2007 között töltötte be Izrael legfontosabb közjogi méltóságának tisztjét.
A szlovák népnek nem egyedül kell szembenéznie a múlttal, mert a magyarok partnerek ebben – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának megemlékezésen, amelyet Esterházy János születésének 110. évfordulóján tartottak pénteken Budapesten.
Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre.
Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.
A bécsi Szépművészeti Múzeumban maradhat Jan Vermeer egyik leghíresebb festménye, miután egy szakértői bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy kényszer hatására adta el Hitlernek előző gazdája a képet – jelentették be az osztrák fővárosban.
Először mutatták be német nyelven a “lengyel Anne Frank”, vagyis Rutka Laskier naplóját a lipcsei könyvvásáron. A berlini Aufbau kiadónál megjelent kötet mellett az MDR közép-németországi rádió- és tévéállomás a könyvvásáron a napló hangjátékváltozatát is bemutatta.
Ha Eszter cselekedeteinek végeredményét nézzük, miszerint sikerült megmentenie népét a pusztulástól, akkor egy áldozatkész nemzeti hőssel van dolgunk. Csakhogy az út, amely abba a pozícióba juttatta, hogy megmenthette népét, már közel sem olyan felemelő.
Mi köti össze Purim ünnepét Chagallal? Közvetlenül valószínűleg szinte semmi. De ha figyelembe vesszük, hogy a színjátszásra vonatkozó, évszázadokon át szigorúan érvényben lévő tórai tilalom alól kizárólag a purimspíl (i) tradíciója képezett kivételt, amely más, jelentős hagyomány hiányában a 20. század elején Kelet-Európában kialakult zsidó-jiddis színjátszás egyik legmeghatározóbb forrásává vált…
2011 MÁRCIUSI SZÁM
Mihály Amichay Éva: Eszter, a rejtőzködő feminista
Németh Ványi Klári: „Uram! Miért teremtettél nőnek?”
„Öreg koromra kibújt belőlem a zsidó” – Marianna D. Birnbaum portréja (Németh Ványi Klári)
„A szegényekkel szembeni előítélet a legsúlyosabb … Tovább »
Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban.
A női egyenjogúsági mozgalmak által elért áttörésekről, és a Közel-Keleten élő nők helyzetéről is beszélt a Világhíradónak adott exkluzív interjújában Orit Zuaretz. Az izraeli parlament, a Knesszet képviselőnője szerint Magyarország jó barátjaként tudja, hogyan kell kritizálni a politikai döntéseket, ugyanakkor egyidejűleg támogatja is Izrael államát.
Schmitt Pál köztársasági elnökkel készült terjedelmes interjút közöl a Die Welt című német napilap; az újság a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról is kérdezte az államfőt.
Deutsch Gábor fiatal korában vallási iskolában – jeshívában – tanult, amelyet az ateista rendszerben nem tudott folytatni. A rendszerváltás után térhetett vissza ahhoz, amelyet fő hivatásának tartott, a vallásos tanok tanulmányozásához, és terjesztéséhez.
Tegyük ezt még hozzá címmel Lajtai Péter alkotásai tekinthetők meg március 17. és május 16. között a Magyar Zsidó Múzeumban.