Még sohasem jártam a Rózsakertben, s még sohasem játszották az én tiszteletemre az izraeli himnuszt. Sok sok évig a Hatikvát csak eldugott klubokban, vagy otthon mertük énekelni, a dallamát csak más szöveggel idézhettük. Történelmi pillanat volt, amikor a Dohány utcai zsinagógában … Tovább »

Egy izraeli és egy szíriai katona áll a Golán-fennsíkon, szemben egymással. „Mit akarsz?” – kérdi a szíriai. „Békét” – feleli az izraeli. „Mit adsz érte?” „A Golánt”. „Mindig is csapdát gyanítottam” – így a szíriai.

Az anekdota, karikatúrával, egy amerikai lapban jelent … Tovább »

Jemen: az utolsó 900

Az ország zsidóinak tízezrei tértek vissza őseik földjére Izrael Állam megalapítása után. Ismeretesek az elmaradottságukkal kapcsolatos akkori történetek, többek között: repülőgépre szállva azt hitték, hogy a Messiás jött el értük. Utódjaik ma Izraelben … Tovább »

(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)

„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto

Weininger: Geschlecht und Charakter)

„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »

Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. … Tovább »

Joszef Ben Porat kiállítása a Chagall Galériában

Bátor magyar képzőművészek – még amikor az egyesületi törvények alig adtak arra lehetőséget – kis közösséget alapítottak, hogy munkájuknak társas-társadalmi hitele legyen. Az egyik ilyen „korai” alkotóközösség, amelynek … Tovább »

Jézus születése hét évvel a Dionysos Exiguus által kiszámított szimbolikus évszám előtt volt – legalábbis Kepler számításai óta többször is ezt az évszámot erősítették meg a csillagászok, akik az Evangéliumban említett Saturnus-Uranus csillagállás idejét veszik alapul. Külön … Tovább »

 Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »

Nem tudom, más faluban, más vidéken is „dióztak”-e szukkot ünnepén – nálunk, az én szülőfalumban, Poroszlón, abban a faluban, amelyről Mezei András írt verset a Szombat szeptemberi számában, a zsidó családoknak nem csak a kiskorú gyermekei, de már érettebb tagjai is szenvedélyesen … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »

Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban.

Tudtam, … Tovább »

1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »

Antiszemita atrocitások 1956-ban

Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »

Magyarországon is, Izraelben is:

Interjú Schőner Alfréddal

Különös fintora a sorsnak, hogy míg itthon volt, az utolsó időben sokan bírálták, mióta otthon él, hiányát számosán fájlalják. E két csoport reprezentánsai részben azonosak… Schőner Alfréd főrabbit – akinek … Tovább »

A Stephansplatzon székel. Ott, ahol a katolikus egyház rezidenciája, azt mondanám, majd hogy kezet fog jó néhány zsidó szervezettel, hamarjában a Jewish Welcome Service-t, az izraeli Információs Irodát, a Das Jüdische Echo Évkönyv szerkesztőségét említeném, de gyanítom, van itt még … Tovább »

A visszhang

Magyarország: fajgyűlölő áramlatok vádja alatt

Magyarország politikai fordulatot él át. 1990 tavasza, az első demokratikus választások óta Antall József miniszterelnöknek sikerült jól-rosszul megőriznie a kormányzó konzervatív koalíció legfőbb pártjának, az … Tovább »

Az idősebbek, a tehetősebbek, a látványosságok iránt érdeklődők kihasználják még a szeptemberi indián nyár előnyeit, a kellemes kirándulóidőt, a rekkenő hőség enyhülését, a kényelmes utazás kínálta lehetőségeket. Hanem októbertől valóban holtszezon köszönt az idegenforgalomra. … Tovább »

1964-ben az Ingatlankezelő Vállalat tataroztatta a budai Várnegyedben levő lakóházakat, és ez alkalomból a Műemlék-felügyelőség előírásai szerint falkutatásokat is kellett végezni. Ez azt jelentette, hogy a homlokzati falak alsó részén egy sávban végig leverték a vakolatot, hátha … Tovább »

Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra … Tovább »