Reformzsidók Ukrajnában
Későn futottak?
A Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban gyakorlatilag nem létezett zsidó vallási élet. Egyetlen rabbi sem működött az országban. A gorbacsovi olvadás kezdete után jelent meg az első (amerikai) rabbi, majd a rákövetkező … Tovább »

A kortárs izraeli irodalom befelé fordul

Ha politikai tevékenységről van szó, a regényírók ifjabb nemzedéke nem jár az idősebb írók nyomdokán.

A Tel-Aviv belvárosában lévő Szokolov-házban – ahol a politikai sajtókonferen­ciákat tartják – a légkör csendes két­ségbeesést … Tovább »

Nyomás alatt – mint rendesen

Azmi Bisara, a Kneszetben man­dátummal rendelkező három arab párt egyikének, a Baladnak képviselője ez év június 8-án az Izraellel hivatalosan hadiállapot­ban lévő Szíriába látogatott. A barátinak éppen nem nevez­hető államban Bisara a néhai elnök, … Tovább »

Jancsó Miklós számos játékfilmjében (és dokumentumfilmjeiben) fellelhetők zsidó motívumok.

Korai játékfilmjeiben azt vizsgáltam, hogy az alkotó hogyan és milyen összefüggésben jeleníti meg a zsidó tematikát, hogyan értelmez­hetők a látottak. Négy alkotásban, A ha­rangok … Tovább »

Sándor Iván írónak harminc könyve jelent meg: regények, esszékötetek, drámák. Az idei könyvhéten látott napvilágot történelmi esszéinek kötete, A másik arc címmel, benne a teljes Tiszaeszlár esszé. Várnai Pál kereste fel és beszélgetett az íróval.

A Vizsgálat iratai … Tovább »

Minden változatlan

(Isaac Bashevis Singer: A Moszkát család, Fordította: Turczi István, Novella kiadó, 1995. 1780 forint. Isaac Bashevis Singer: New York árnyai, Fordította: Dezsényi Ka­talin, Novella kiadó, 1999. 2490 forint.)

Singer regényhősei nyugtalan Kereséssel töltik idejüket. … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Rekviem gyermekkoromért

Amikor utazom, szép tájakon járok, eszembe jut Halas, és amúgy félkomolyan megjegyzem: „Azért Halas mégis­csak szebb.” Ha gyaloglás közben egy távolságot kell felbecsülnöm, mondjuk egy kilométert, számomra akkor is a halasi Kossuth utca és … Tovább »

A zsidó kultúra napja, 2001

Ezt az eseményt a rendszerváltás után a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ta­lálta ki és szervezte meg. A kilencvenes években évente egyszer megrendezett kulturális nap nem hozott átütő sikert, nem került be tartósan a magyar kultu­rális élet fősodrába, … Tovább »

Kemény vita, egységes szavazás
Tudósítás a Mazsihisz április 22-i közgyűléséről

A közgyűlésén meglepő módon zsú­folásig megtelt a díszterem: a hátsó so­rokban, eddig szokatlan módon vagy 25-30 fiatal foglalt helyet. A nyitóima után a hagyományok szerint Zoltai Gusztáv … Tovább »

Huc, Lilit!

A középkori zsidó legendák szerint Li­lit Ádám első felesége, aki nem akart Ádámnak engedelmeskedni, ezért elme­nekült tőle, Szamáellel, az ördöggel ad­ta magát össze, s frigyükből gonosz szel­lemek születtek. Lilit démonokból álló kíséretével vonul, hogy … Tovább »

„Minél több, annál jobb”Gyermekvállalás és vallásosság
A vallásos zsidó családokban a gyer­mekvárás, a szülés és a gyerme­kekről való gondoskodás minden másnál fontosabb. Nem csupán az édesanya, hanem az egész család számára az. Ebben a folyamatban a közreműködő … Tovább »

Jesajahu Leibowitz
Izrael Állam vallási jelentősége
Szeretném rögtön az elején leszögezni: azok közé tartozom, akik a legkevésbé sem csalódtak Izrael Államában. Ami személy szerint engem illet, Izrael Ál­lam beváltotta minden reményemet, amelyet kora ifjúságom óta hozzá fűz­tem. … Tovább »

Tatár György
A harag bölcse (Jesajahu Leibowitz)
Vannak bibliai események és szemé­lyek, melyeket egészen addig nem ér­tünk, míg nem találkozunk velük a való­ságban. És persze megfordítva is: van­nak, akiknek az életbeli szerepe nem vi­lágos, míg mozdulataik és szavaik rá … Tovább »

Lugosi Viktória
Ajvé*

Csikorgott a függöny, nyílt a kopott fehér ajtó és megszólalt az orgona. Ott zúgott a gyomromban legbelül. Később is jó, amikor hosszan szól, de amikor hirtelen felzeng a csöndből, ahhoz nincs fogható.
Poros és korhadt szag, lakkcipős, bársony hangulat. … Tovább »

„Egymás elfogadásának stratégiájára kell helyezkedni, másként nem lehet”
Prieger Zsolttal, az Anima Sound System vezetőjével beszélget Dési János

A Prieger Zsolt vezette Anima Sound System 1995-en Shalom című „antirasszista tánczenei lemezével” rob­bant be a köztudatba. … Tovább »

Szántó T. Gábor
Kettős hiba, halk remény

Már megint hibáztunk. Ezen a te­repen az ember minduntalan aknára lép, bármennyire jóhi­szemű, bármennyire is a tisztánlátás, mi több: a tisztán láttatás szándéka ve­zérli.
A baj már ott kezdődik, hogy felhí­vunk valakit (vagy … Tovább »

Háy János
Péntek este
(1977. szeptember)

Jött a Hold, én pedig mentem a bar­na lánnyal éppen a Dohány utcai templom felé. Mondjuk nem a templom volt a cél, de ha már, mond­tam, és mert láttam, hogy mennek be asszonyok, férfiak, lányok, fiúk vegyest, hogy mi miért ne mehetnénk, … Tovább »

Kemény István
Szégyenlő

Hogyan találkoztál a zsidósággal? Mit jelent neked az, hogy zsidóság? Ezt a két kérdést kapartam le egy cetlire a kagylóval a füle­men. Hogy körülbelül ezekre válaszol­jak mint nem zsidó. Ideges lettem. Először is maga a ságség képző idege­sít. … Tovább »

Körösi Zoltán
„ki tudja, mért…”

1. Tétel: Ha egyedül ülök a szobá­ban, akkor sincsen zsidókérdés.
Kérdés: Ha egyedül ülök a szobában, akkor nincsen zsidókérdés?

2. Első történet: Amikor a kisfiú az erkélyen fennhangon énekli az aznap délelőtt az iskolában tanult … Tovább »

Peer Krisztián
Nekifutások, túlfutások

Volt ez a telefonos megkeresés, és utána a közismert lépcsőház-effekt, a későn beugró frappírozott válasz, hogy: „Honnan veszik, hogy nem vagyok zsidó?!” A név? A fiziognómia? Érződik a mondataimon? Vagy azért ezt úgy lehet tudni? … Tovább »