Összesen 1,126 találat (961 - 980) : O. Gy..
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
A telefonáló általában meglehetősen zavarban volt. – Ön nem ismer engem – hebegte az illető -, a telefonszámát ettől és ettől kaptam, és ő azt mondta, ön tudna nekem segíteni. Tudja – és újra a hezitáló hang -, én zsidó származású vagyok, és nem tudom, kihez fordulhatnék…
Zsidónak … Tovább »
A Mazsihisz elnöke nem hallott a 360 millióról
Megszavaztak valamit
Seres László: Közösségi kárpótlás és elosztási harc
Kovách András: Segítettek a tájékozódásban
Kerekes Tamás: Mitől függetlenek?
Szalai Pál: A Magyar Fórumba való…
Summary
Gimes Katalin: Egy elfeledett mizantróp
Pelle … Tovább »
A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »
(Részletek)
Az alábbiakban néhány részletet közlök egy – a közeljövőben megjelenő – interjúkötetből. Édesanyámmal, Ancsel Évával készített beszélgetések ezek, amelyek nyomtatásban még sehol nem jelentek meg. Első ízben beszél életéről, gyermekkoráról, családjáról, … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
Lusztig Imre: Nem Homonnaiék
Török Petra: Újra kinyílt a mesedoboz. ..
Losonczi Péter: Egy nem hasadt világ
Szegő György: Szeizmográfok és betelepülők
Klein K. Gy. Áriel: Emma és Eszter
Nézz vissza haraggal?
Naplók és levelek
Bevezetés a Herzl-dokumentumokhoz
Visi Tamás: Viszontválasz … Tovább »
Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott legeltessék az unokáikat… Gyerekkoromban nem értettem, miért mondták néha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »
1899. június 21.
Tegnap reggel lementem a régi rue Cambonon a Tuilerie kertekig, ahol most egy autókiállítás van. Az automobilokat mintha éppen a számunkra készítették volna. Cementútjaink, ennél kevesebb vasútvonalunk lesz és már a kezdetektől fogva a közlekedés új formáit … Tovább »
(Válasz Visi Tamásnak)
Mielőtt Visi Tamás: Egy vitatható Philón-értelmezés című vitairatának (Szombat 1996. VIII/3., 24-27.) végigolvasása után bárki végképp elbizonytalanodnék, hogy milyen könyv ismertetését és kritikáját olvasta, emlékeztetném, hogy Philón Alexandrinosz … Tovább »
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prágába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »
Londoni reformzsidók
A londoni Leo Baeck College, a reformzsidóság európai fellegvára minden nyáron megrendezi hagyományos tanulmányi hetét, melyre e sorok írójának a Szim Salom magyarországi reform-zsidó közösség jóvoltából volt módja eljutni. Ebben az esztendőben a Messiás … Tovább »
Napló
Gimnazista lehettem, amikor a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmet láttam.
A történet egyszerű. Zsidó lány ül egy padon zuhogó esőben egy prágai téren, nagy bőröndöt szorít magához. Fiatalember szólítja meg, hazaviszi. Elbújtatja a padlásszobában. Ételt … Tovább »
(G. K.): Könyvmoly
Domán István: Könyvespolc
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció
Székely Magda: Hatvanévesek
Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között
Mezei András: … Tovább »
„Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…)
Ben Azzaj bámészkodott … Tovább »
– Ha megkérdezed nálunk az embereket, hány zsidó él Finnországban, talán öt-hatezerre is becsülik a számunkat, pedig nem éri el a másfél ezret… Szóval, az átlagosnál jóval aktívabban vagyunk jelen a közéletben – mondja Mindele Zweig, a Helsinki Zsidó Hitközség – állami … Tovább »
Szeretek gondolkodni, nem mindig tudok, de mindig megpróbálom. Azt mondják, általában a zsidók szeretnek gondolkodni. Vagyok, tehát gondolkodom. (Ezt nem az az exzsidó Spinoza mondta, még csak nem is reb Descartes, akiből csak később lett zsidó, háromszáz évvel a halála után. Amikor … Tovább »
Az alábbi írás furcsának tűnhet a témában járatlan olvasó szemében. Jellegzetes rabbinikus gondolatmenet, amely teljesen a szöveghagyomány világából magyarázza mind a hétköznapi élet szabályait (Halacha), mind a környező világot (Aggada). A midrás szerepe ezen belül egyrészt … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »