Összesen 1,202 találat (1141 - 1160) : Nyelv és tudomány.
(Konrád György: Az újjászületés melankóliája. Pátria Nyomda, 1991. 347 old., 220 Ft.)
„Ötvenkét éves regény- és esszéíró. Állampolgársága és anyanyelve magyar: Vallása zsidó.” (7.old.) – mutatkozik be szerényen a szerző kötetnyitó írása első három mondatában, … Tovább »
Erről beszéltek, cseréltek véleményt, tapasztalatot Jeruzsálemben az öt földrészről összegyűlt lap-, tévé- és rádiószerkesztők. A Cionista Világszervezet Információs Tagozata és a Zsidó Médiák Nemzetközi Szövetsége hívta össze ismét azokat, akik a galutban húsznál több … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Az alábbiakban a The New York Review of Books, 1991. június 27-i számában megjelent tanulmány rövidített változatának első részét közöljük az alijázó szovjet zsidók izraeli befogadásának nehézségeiről. A téma és a közlemény súlya miatt e havi és a következő számunkban … Tovább »
Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kapcsán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv legfeljebb … Tovább »
Nyílt levél dr. Komoróczy Gézához
Tisztelt Tanár úr!
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben nemrég előadást tartottam a zsidóság nyelveiről, amire Önt is meghívtam. Sajnos nem jött el, és így nem volt módunk vitatkozni a rádióban elhangzott következő kijelentéséről: … Tovább »
A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben
A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet társadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatkozásában. Egyszerűen és tényszerűen … Tovább »
Az első teljes Szentírás, korunk stílusában illusztrálva
Az 1956-os forradalom után számos művész élt azzal a pillanatnyi lehetőséggel, hogy külföldre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta útlevelét. 1957 áprilisában Párizsba érkezett. Az ötvenes évek hazai ״babiloni fogsága” … Tovább »
Konferencia a „magasban”
Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »
Egy tóratekercset már visszaadtak
Babij Jar egy hatalmas, mély szakadék volt az ukrán főváros, Kijev egyik kerületében. 1941. szeptember 29-én a helyi rendőrparancsnok utasításai alapján összegyűltek az ott lakó zsidók és végeláthatatlan tömegben hajtották őket a szakadék … Tovább »
Ebben az évben jubileumot ünnepeltek. Kétszáz éve annak, hogy a város határában élők – mert a falakon belülre még nem költözhettek – önálló hitközséget teremtettek, s az együttes imádkozás és a vallás előírásainak végzése mellett gondoskodtak gyermekeik tanulásáról, a … Tovább »
David Kraus – Krausz Dávid – Izrael új magyarországi nagykövetével
beszélget Vadász Ferenc
A magyarországi közvélemény már ideérkezését megelőzően értesült arról, hogy Nagykövet úr a csallóközi Dunaszerdahelyen született. Amióta itt van, sok helyen megfordult, interjút … Tovább »
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen hat éve indult angol nyelvű orvos-, öt éve gyógyszerészképzés. Az idegen nyelvű térítéses oktatásban 37 országból közel félezren tanulnak, köztük 26-an Izraelből. Számuk az 1991/92-es tanévben további 18 medikussal növekszik.
Vannak … Tovább »
A számítástechnikai eszközök tömeges alkalmazása a nyolcvanas évek derekán kezdődött Magyarországon. Az egyes nagyvállalatok és közepes méretű cégek és intézmények rendre alakították a számítástechnikai részlegeket; volt, amelyiket osztálynak, volt, amelyiket főosztálynak … Tovább »
Szüksége van országunknak a külföldi tőkére, várjuk a befektetni szándékozókat, minden segítséget megadunk a vállalkozóknak… Nem soroljuk tovább az ismerős mondatokat. Naponta találkozunk hasonló megfogalmazásokkal a rádióban, a televízióban, a nyomtatott sajtóban, mondják … Tovább »
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »
Szeresd feleségedet, mint önmagadat: de jobban tiszteld, mint önmagadat”
A hagyományos zsidó tanítás szerint: asszony nélkül nincs Isten áldása, ugyanis ő tanítja a gyerekeket, ő viszi őket az iskolába, a hazaérkezőknek ő mond “Isten hozott”-at, ő a ház vidámsága, tisztasága … Tovább »
Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »