Összesen 1,211 találat (1061 - 1080) : Nyelv és tudomány.
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?
1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmánya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek sorozatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
(Zsidóság, identitás, történelem. T-Twins Kiadó 1992. 193 oldal, 250 forint.)
1991 októberében, a Közép- és Kelet- Európában kezdődő földindulás után, konferenciát rendeztek Tel-Avivban. Az előadások a zsidó identitás megújulásának problémáit kutatták a volt szocialista … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
Dr. Binjámin Gát-Rimonnal beszélget Schőner Alfréd
Az Izraelben közismert személyiség Marton Benőként, 1913-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben védte meg doktori értekezését. „Simon Ha-Cádik és kora” címmel. 1937-ben avatták rabbivá. Kora … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
1994. október 16-án avatták fel a Révay utcai Zsidó Közösségi Házat. Látogatói nézhettek már filmeket, neves és népszerű emberekkel beszélgethettek egészségvédelemről, a zsidó identitásról, a kisebbség helyzetéről, zenéről; megkezdték a vasárnapi gyerek és ifjúsági … Tovább »
1965 tavaszán megállapodás jött létre a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, hogy azok részére hajlandók kártérítési fizetni, akiken bizonyítottan álorvosi kísérleteket végeztek a különböző koncentrációs táborokban. Mivel akkor még nem volt diplomáciai kapcsolat … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
„SaLheVeT-JaH” („Istennek lángja a szerelem”). Azzal, hogy Berger István a közös Énekek Éneke fordításunk utószavában ezzel „a héberben oly ritka szóösszetételek egyikével” jellemezte a Héber Szentiratoknak negyedik könyvét, utólagosan pecsétet ütött arra az együttműködésre, … Tovább »
Berger István (1937-1994) halálára
טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה
(Neila-ima, Jóm Kippur)
Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »
Interjú Komoróczy Géza professzorral, az ELTE Hebraisztikai és Asszíriológiai tanszékének vezetőjével
– A hebraisztika oktatása 1989-ben indult meg az ELTÉ-n. 40 évi szünet után milyen helyzettel kellett szembenézniük?
Ami az oktatási lehetőségeket illeti, a II. világháború … Tovább »
Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával
Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rabbiképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »
Interjú Berend Rózsa igazgatónővel és Kohn Gábor igazgatóhelyettessel a BZSH Anna Frank Gimnáziumáról
Iskoláink között „korelnök” a Budapesti Zsidó Hitközségek 75 éves, Anna Frank nevét 1965-ben felvett iskolája. Az elmúlt tanév végén ünnepelték volt és mai, itthon és … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »
Dolgozatom témája Isten valamely tekintetben korlátozott voltáról szóló, a Soá utáni zsidó teológiai értekezések áttekintése. Nagy kihívás ez számomra, mert gondolatmenetemhez történelmi és teológiai hátteret kell biztosítanom, mielőtt témámhoz érnék.
Bevezetés … Tovább »