Összesen 1,202 találat (841 - 860) : Nyelv és tudomány.
2007. június 3. Hatvankét évvel a II. világháború befejezése után a közvélemény még mindig kevéssé ismeri a német koncentrációs táborokban végzett orvosi kísérleteket – hangsúlyozta Alfred Pasternak, akinek Embertelen kutatás – Orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban … Tovább »
Gadó János / 2007. június Az angolszász világ nyilvánosságában hónapok óta csapkodnak a hullámok egy tanulmány nyomán, mely az Izrael körüli szűnni nem akaró küzdelmekben új frontot nyitott – vagy inkább felhívta a figyelmet egy mind nagyobb súlyúvá terebélyesedő frontvonalra. … Tovább »
Dr. Szende István / 2007. május
Az egykori Habsburg birodalom fővárosában, Bécsben, ma mindössze 7000 fő a zsidó közösséghez tartozók száma, míg a náci megszállásig körülbelül 180.000 zsidó vallású lakos élt a városban. Az első feljegyzés a bécsi zsidóságról az első … Tovább »
Isaac Bashevis Singer és Arthur Koestler. Két totálisan eltérő személyiség, életút, írói világ. Egy jógi és egy komisszár. Ha még idejében el nem menekülnek a kontinensről, valószínűleg csak egy helyen találkozhattak volna: valamelyik haláltáborban. Eltekintve attól, hogy zsidók voltak, nehéz lenne bármilyen megfontolás alapján egy mondatban említeni őket. Az apropót az adta, hogy egyszerre jelent meg róluk egy-egy monográfia, és ezek párhuzamos olvasása árnyalhatja előbbi ítéletünket.
2007. május 5. Aki már látta egyszer a drezdai Hygiene Múzeumban berendezett vándorkiállítást, az örökre gyanakvó marad. Hiszen ki tudja, hogy melyik kastély vagy melyik ház rejteget magában mosolygó orvosokat és egy gázkamrát. Talán a piros pöttyös labdákat a legnehezebb elfelejteni. … Tovább »
2007. május 03. A nemrég rendezett Holokauszt Emléknap alkalmából jelent meg angolul egy Csehszlovákiában élt zsidó fiú holokausztról írt naplója, amely Anna Frank írásához hasonlóan egy tinédzser szemszögéből mutatja be a borzalmakat. A napló egy újabb mű azok sorában, amelyek … Tovább »
Egy kötetben, azaz egyszerre olvasni egy életmű összegyűjtött verseit valahogyan mindig regényszerű, városszerű élmény. Regényszerű, hiszen olyan, mint egy indigóra másolt önéletrajz. Az Útérintő esetében az időbeli fesztáv, az első vers és az utolsó darab születése között majdnem hatvan évet fog össze. Már az elképesztő, hogy ekkora idő így kézbevehető, hát még az, hogy Gergely Ágnes költészete micsoda mítikus és konkrét idősíkokat hidal át, szertefutó rendezettségével.Egymás után olvasva a maga idejében külön-külön szerkesztett, és kiadott verseskönyveket, tendenciákat, elmozduló, valahonnan valamerre tartó irányokat vélünk felfedezni.
„Ez az én hazám, itt akarok élni, ne vegyétek el népem szabadságát” – énekli Tallin óvárosának főterén egy hatalmas gyerekkórus: száz meg száz szőke gyerek, élükön egy észt nemzeti viseletbe öltözött karnaggyal. A megakoncert végén a karnagy – aki mintha egy Andersen meséből lépett volna elő – az angol királynőhöz lép, és mélyen meghajol.
A holokauszt vizsgálata: globális vízió címmel megtartotta beígért vészkorszak-konferenciáját a teheráni vezetés. A 2006. december 10–12-e között zajlott rendezvény hivatalos szervezője az iráni Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete volt – amely ezzel elérte, hogy körülbelül 40 európai és észak-amerikai tudományos intézet szakította meg vele a kapcsolatot. A gyűlés számos régi és új részvevője egyesült abban a politikai akaratban, hogy a holokauszt tényeinek tagadásával delegitimizálják a cionizmust és Izraelt.
Író, szociológus. Angol irodalom szakot végzett az ELTE-n. Három évig volt a Valóság munkatársa. Publicisztikai írásai főleg az Élet és Irodalomban jelentek meg. Szerkesztője, majd főszerkesztője volt a Gondolat kiadónak.
Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.
GADÓ JÁNOS
Töredékek a litván zsidóságról 1. rész
„Szerdán sajnos nem érek rá, a királynőhöz vagyok hivatalos” – tudatja velem a zsidó közösség elnöke, aki cseppet sem ütődött: valóban az angol királynővel egy időben érkeztem Vilniusba, s a tiszteletére rendezett … Tovább »
SÁBA KIRÁLYNŐJE ÉS SALAMON
Etióp nemzeti legenda, egy tisztázatlan liaison
Történetekben, mármint azokban, amelyekben nők is szerepelnek, mindig igen sok az ellentmondás. Különösen igaz ez a szerelmi históriákra. A történet szereplői, valamint az őket körülvevők az események … Tovább »
Keset-konferencia a Római-parton
November 3-5. között került sor egy római-parti szállodában a Bálint Ház által szervezett, a Joint és a Norfund által támogatott Keset-konferenciára. (Keset héberül szivárványt jelent.) A szervezők a „dilemma, élvezet, harc, önirónia” szavakkal … Tovább »
EMMANUEL LEVINAS
A zsidó gondolkodás ma*
„…a valóság értelme voltaképpen az etikában áll, annyit jelent, hogy kijelentjük, az univerzum szent. De etikai értelemben szent. Az etika Isten optikája.”
Mivel foglalkozik a zsidó gondolkodás? Bizonyára egy egész sor dologgal, … Tovább »
CLAUDIA RODEN
Kuszkusz vagy gefilte fis?
Az izraeli konyha színeváltozásai*
Harminc évvel ezelőtt a konyha zavarba ejtő téma volt Izraelben. Az idelátogatók állandóan panaszkodtak rá, és kizárólag az arab éttermekről szóltak elismerőleg – amelyek viszont többnyire kioszkokban … Tovább »
„Zsidókérdés” – álkérdés
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
788 oldal, 4200 Ft
Megkésetten írunk a könyvről, ám fontossága miatt jobb későn, mint soha.
Minden könyvnek számtalan olvasata lehetséges. Egy szépirodalmi … Tovább »
„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról
Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?
Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »
JACOB TAUBES
A messianizmus ára
A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmusban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messianizmussal kapcsolatos téziseinek újragondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scholem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »
„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila
Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi évtizedben egyre inkább része a magyar szellemi életnek, ám nem az akadémikus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »