Lehet-e egy arab zsidó?

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Lehet-e egy arab zsidó?

Gábor György Múltba zárt jelen, avagy a történelem hermeneutikája címmel megjelent új könyvét Heller Ágnes és Spiró György mutatta be 2016. március 31-én 18 órakor a Kossuth Klubban. Heller Ágnes laudációját közöljük az alábbiakban.

Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?

Dr. Nehemia Allony (1906-1983) héber kéziratok mikrofilmre rögzítésével foglalkozott, melyekből az idők során egyedülálló archívum jött létre Izraelben. Gyűjtőútja során szerzett élményeiből könyvet írt, melyből most a Budapesttel foglalkozó szemelvényekből közlünk részleteket.

Bécsi … Tovább »

A Holokauszt-témájú filmek 1959 óta csaknem harminc Oscar-díjat nyertek.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

“Talán Horatiusa tartotta benne a lelket, akinek latin nyelvű kötetét menetelés közben is olvasta.”

Szilágyi tanár úr

Egymásba kapaszkodnak a halottak, húzzák egymást. Az év elején meghalt Szilágyi János György, aki a XX. és XXI. században úgy élt végi kettő híján … Tovább »

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Észrevételek a politikai korrektség fogalmához.

Raoul Wallenberget, zsidó honfitársaink tízezreinek megmentőjét 1945. január 17-én látták utoljára élve Budapesten. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban is januárban osztja ki a Wallenberg-díjat a svéd embermentő emlékére olyan embereknek, akik tevékenységükkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból.

Pénteken nyilvánosságra hozott izraeli tanulmány szerint az Izraelben élő arab lakosság az integrációt választja az elszigetelődés és a terrorizmus támogatása helyett.
Ezt figyelembe véve az izraeli kormánynak még inkább ösztönöznie kellene az izraeli arabok társadalmi beilleszkedését.
Ez … Tovább »

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

“Legyen 2016 az együttműködés és a magyar zsidóság négy irányzatán belüli megbékélés esztendeje.”

Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

Lőw Lipót egy kis morvaországi településen született, mégis a magyar nyelv és kultúra elkötelezett híveként és terjesztőjeként az egyik legnagyobb hazafivá, a magyar zsidóság reformkori szellemi vezetői közé emelkedett. Bár a szabadságharc leverése után letartóztatták, halálakor … Tovább »

Gárdos Péterrel beszélget Szentgyörgyi Rita

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.