Összesen 1,202 találat (441 - 460) : Nyelv és tudomány.
Az október 9-én, kilencven évesen elhunyt lengyel művész hatalmas életművet hagyott maga után: több mint 40 játékfilmjén kívül színházi rendezései meghatározó értékűek és irodalmi munkássága is számottevő.
Tematikájukat tekintve filmjei rendkívül szerteágazók. Wajda … Tovább »
Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, 1947 óta Svédországban él. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták.
Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, … Tovább »
A pharrajimos, a roma holokauszt történelmi tényeiről folyó vita nemhogy nyugvópontra jutott volna, hanem újra és újra fellángol. Az apropót ezúttal egy tudományosnak szánt, de keményen bírált könyv adja. Most Bársony János és Daróczi Ágnes roma holokausztról szóló könyvének … Tovább »
A nácik elől elmenekült osztrák-zsidó író, Stefan Zweig száműzetésben eltöltött éveiről szóló életrajzi filmet nevezi Ausztria a legjobb idegen nyelvű film Oscar-kategóriájába.
A Vor der Morgenröte – Stefan Zweig in Amerika (Mielőtt felkel a nap – Stefan Zweig Amerikában) … Tovább »
Hetvenhét éve, 1939. augusztus 2-án írta alá Albert Einstein azt levelet, amelyet az Egyesült Államokban dolgozó – zsidó származásuk miatt Magyarországról emigrált – fizikusokkal, Wigner Jenővel, Teller Edével és Szilárd Leóval közösen fogalmazott meg, és amely felhívta Franklin … Tovább »
Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa
Két jelölt közül választ új rabbit a Szegedi Zsidó Hitközség, a meghallgatások már lezajlottak. Döntés július második felében várható, egyelőre a hitközség jelöltje gondolkodási időt kért.
Hamarosan új rabbija lesz Szegednek. A Szeged Ma információi szerint Markovics Zsoltot, … Tovább »
Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című könyvét mutatja be a Corvina Kiadó 2016. június 8-án (szerda) 16 órakor, az ELTE PPK (1064 Budapest, Izabella u. 46.), a 301-es teremben. A könyvbemutató részleteit lásd itt.
A Soá emlékezete, ami korábban a dél-afrikai zsidó közösség belső ügyének számított, mára az apartheid-örökség felszámolásának fontos eszköze lett.
Afrika déli fertályára nagyobb számban a XIX. és XX. század fordulóján érkeztek zsidók, főként a gyémánt- és … Tovább »
A magyar zsidók történelméről, a valláshoz, cionizmushoz, Izraelhez fűződő sajátos kapcsolatáról is szó volt azon a kedden zárult kétnapos nemzetközi tudományos konferencián, amelyet a Tel-Aviv mellett Bar Ilán Egyetemen rendeztek.
Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.
1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »
Kende Péter társadalomtudóssal beszélget Várnai Pál
Charles Fenyvesi hat szellemet idéz meg könyvében.
Riccardo Di Segni római főrabbi bemutatta a Talmud olasz fordításának első kötetét.
A Talmud a zsidóság törvényeinek, szokásainak gyűjteménye, amelyet különböző korokban és helyeken állítottak össze. A zsidó Biblia (héberül Tóra, azaz Mózes öt könyve) utáni második … Tovább »
Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.
Laczó Ferenc interjúkötetében a vészkorszakkal kapcsolatos német múltfeldolgozásról kérdezett német történészeket. E kötet előszavát olvashatják az alábbiakban.
A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” – szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.
Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »
Párbeszéd a párbeszédről: az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről és a Vatikán „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát értékeli a filozófus, a teológus és egyházi vezetők; vallásszabadság jogi szemszögből, interjú a Magyar Iszlám Közösség alelnökével, valamint Deák István történésszel, Szép Ernő kiadatlan jegyzeteiből válogatott a Szombatnak Bárdos Pál.
Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.
A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.
Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük.