Összesen 1,202 találat (21 - 40) : Nyelv és tudomány.
„Úgy kerültek tehát a zsidók bizonyos területeken előnybe, hogy a keresztények jobbnak képzelték el őket saját maguknál, részrehajlók voltak a zsidó fél javára és a saját maguk kárára.”
A Magyar Tudományos Művek tára 109 publikációját tartja számon. Az ELTE Gazdaság- … Tovább »
A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt
A gúnyolódó üres ember
Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Camelia Crăciun, a Bukaresti Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Kara Judaisztika Tanszékének oktatója Románia egyik legismertebb hebraistája – írja róla Răzvan Voncu a România Literară-ban megjelent kritikájában. Camelia Crăciun a Budapesti Közép-Európai Egyetem Történelemtudományi … Tovább »
Interjú Răzvan Voncuval
Teșu Solomovici: „Néhány éve Răzvan Voncu odaadással és gondosan tanulmányozza a „zsidó írók a román kultúrában” jelenséget és a román nyelvű írást a Szentföldön. Cikkeit a România Literară,a 22, a Realitatea Evreiască (Zsidó Valóság) … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Az alábbiakban rövid részletet olvashatnak Zsigmond László egyetemi tanár életéről szóló könyvből**, melyet lánya, Zsigmond Anna szerkesztett.
Zsigmond (Weisz) László munkásságának racionalizmusa és igazságra való törekvése szemléletes módon tükrözi mindazon oktatási … Tovább »
A zeneszerzőnek a világ kulturális örökségéhez való alapvetően inspiráló és emberi hozzájárulásáért ítélték az elismerést. A Wolf-díj a Wolf Alapítvány által 1978-ban alapított nemzetközi díj, melyben a tudomány és a művészet területén kimagasló személyek részesülhetnek.
“Kurtág … Tovább »
Emlékművet állítanak Szeged egykori két tudós rabbijának, Lőw Lipótnak és Lőw Immánuelnek a nevüket viselő parkban – döntött pénteki ülésén a szegedi közgyűlés.
Lőw Lipót (1811-1875) nagykanizsai, majd pápai rabbi volt, 1850-től haláláig pedig Szeged főrabbija. Az … Tovább »
Sós Endre szerepdilemmái
E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
Lévai Jenő (1892-1983) népszerű újságíró, kiadó, a háborút követő néhány évben tucatnyi könyvet publikált a vészkorszakról. Azonban alig néhány évvel a karrierje 1948-as második csúcspontját követően ismét bukásra kényszerült.[1] Kiszorulását ezúttal a kialakuló diktatórikus … Tovább »
Használhatjuk-e forrásként és elemezhetjük-e a kézzel írt ételrecepteket olyan szempontok alapján, mint bármely más történelmi témájú írásos dokumentumot? Lehet-e legitim forrás, felfogható-e életrajztörténetként két 1945 előtti kéziratos családi receptgyűjtemény, és az … Tovább »
Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig a CEU vendégprofesszora. Tanulmányainak fő témája a közép-európai kultúra a 15-16. században. Janus Pannoniusról, … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.
Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »
„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”
Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
Ez a könyv[1] a párizsi Diderot Egyetem pszichopatológiai és pszichoanalitikai laboratóriuma keretében kidolgozott, és 2018 novemberében megvédett, 600 oldalt meghaladó (ebből 31 oldal bibliográfia) és nem kevesebb mint 2232 lapalji jegyzettel gazdagított doktori disszertáció egy … Tovább »