Lesz-e harmadik arab felkelés Izraelben? Ezt firtatják az elemzők, miután kiderült, zsidó kamaszok ölték meg a tizenhat éves kelet-jeruzsálemi Mohamed Abu Kdaírt.

Nem értem, hogy hónapok óta liberálisok/demokraták újra és újra indokolatlanul (is) támadják a MAZSIHISZ vezetőit, közülük nemegyszer kipécézve Heisler Andrást, a Szövetség jelenlegi elnökét.

Most ráerősítés érzékelhető, ugyanis egy magát általában antifasiszta aktivistának … Tovább »

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Bár a sasos-arkangyalos szobor még nincs a helyén, a Szabadság téren már a megszállási emlékmű díszkivilágítását szerelik. Egyelőre azonban nincs hitelt érdemlő információ arról, mikor lesz a szoboravató. A kormány titkolózik.

Csak az biztos, hogy Szita Szabolcs már nem igazgató a Páva utcában. A Holokauszt Emlékközpont vezetőjének május elején lejárt a mandátuma: közlése szerint erről a napokban ajánlott levélben kapott értesítést. A tartalomból egyértelművé vált számára, hogy a jövőben nem számítanak rá.

Az izraeli állam önkéntes behívókat küldött a palesztin keresztényeknek, ezzel ösztönözve őket, hogy vonuljanak be az izraeli hadseregbe.

Az államigazgatásban tevékenykedő tömérdek jobbikos alvó ügynökről beszélt Vona Gábor, aki alelnöke szerint nem úgy értette, de sokak szerint a párt nemzetközi kapcsolatai jelentik a valódi kockázatot.

Szombaton kora este érkezett a hír: Együttműködési megállapodást kötött a Veritas Történetkutató Intézet, valamint a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány.

Tegnap estétől megszámlálhatatlan e-mailt és sms-t kapok barátaimtól. Mindenki megdöbbenését … Tovább »

A kölcsönös gyengeség a palesztin megbékélés bejelentésének oka – állítja a szakértő a Fatah és a Hamasz bejelentett kiegyezéséről. A lépésnek lehetnek komoly következményei, de épp ilyen könnyen kiderülhet: a Közel-Keleten csak pillanatnyi érdekek szerinti taktikai lépések vannak.

Az állam az év elején ismeretlen összegért, csendben visszavásárolta a kőszegi zsinagógát a tulajdonosától, de az összedőlés határán álló műemlék épület renoválása még várat magára.

Náci tömeggyilkosok gyermekei és unokái együtt emlékeznek az áldozatok leszármazottaival.

Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívta a Mazsihisz a német megszállás hetvenedik évfordulójára, március 19-ére meghirdetett megemlékezésre, amely a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren lesz – adta hírül a Népszabadság.

A bökkenő csak az, hogy a kormányfő – Havasi … Tovább »

A miniszterelnök főtanácsadója szerint nem kudarc a Mazsihisz távolmaradása.

A kulisszák mögött Hegedűs Zsuzsa szociológus, a miniszterelnök főtanácsadója felvette a kapcsolatot a Mazsihisz és más zsidó szervezetek képviselőivel. Végül ő javasolta Orbán Viktornak, hogy a vitás … Tovább »

Emlékév: Több mint negyven zsidó és nem zsidó szervezet csaknem 250 millió forintot utasított vissza

Heisler András: Majdnem biztos, hogy a Mazsihisz nélkül kezdődik a kormányzati emlékév.

Lázár János államtitkár némileg fenyegető fogalmazása – miszerint a Mazsihisz, általa „ultimátum”-nak nevezett állásfoglalása „nem befolyásolja jó irányba a zsidók és magyarok együttélését” –, s a két közösség árnyalatlan szembeállítása nem segíti a kedélyek … Tovább »

A kormány mai ülésén az a döntés született, hogy nem állítják fel március 19-én a német megszállás emlékművet a Szabadság téren – tudta meg a Népszabadság. Az indoklás: a szobor megosztó lenne a választások előtt.