Összesen 70 találat (41 - 60) : Nol / Orosz István.
Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.
Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?
Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »
A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából egyedülálló kincsek érkeznek jövő nyáron a Szépművészeti Múzeumba: A szentföld öröksége címet viselő tárlat több mint 9 évezredet fog át. A kiállításról csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint a két múzeum vezetője, James Snyder és Baán László.
A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium nemcsak a szabolcsi megyeszékhely, hanem az ország egyik legjobb középiskolája.
Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!
Bár a szimpóziumra meghívott vendégek között komoly nézetkülönbségek voltak, a Mazsihisz – melynek képviselői nem fogadták el a meghívást – szinte mindenkitől megkapta a magáét. A zsidó érdekképviseletről szóló, lapunk által szervezett eszmecserére május 11-én vasárnap került sor a Bálint Házban.
A Szombat Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írásával szeretne teret adni épp e párbeszédnek. A Leibowitzét kísérő szöveg Vári György irodalomtörténész (a szöveg egyik fordítója) megjegyzéseit tartalmazza.
Forrás: Élet és Irodalom 2008. június 16. / Révész Sándor Sok antiszemita legyen, vagy kevés? Ezt mi döntjük el. Ha tág értelemben vesszük az antiszemitát, sokan lesznek, ha szűk értelemben, akkor kevesen. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Az első esetben könnyebb normatív … Tovább »
Forrás: Népszabadság 2008. május 3. / Kőszeg Ferenc A hatnapos háborút követő Izrael-ellenes dobverés 1967-ben Magyarországon nem szélesedett antiszemita kampánnyá. Éppen akkor talán az igény sem volt meg rá, hiába fejtegették szakértők és újságírók (részben Izraelből visszaköltözött, … Tovább »
Forrás: Népszabadság 2008. február 2. / Rab László 2007. november 24-i Hétvége mellékletünkben közöltük Csapody Tamás Felmagasztosult keretlegények című írását, melyben a jogász-szociológus arról számolt be: a népbírósági ítéletek alapján a Budapesten 1947-ben kivégzett … Tovább »
„Még túl fiatalok voltunk ahhoz, hogy bármibe döntően beleszólhattunk volna, de amint a rendszerváltás bekövetkezett, rögtön túl öregek lettünk: átugrott bennünket az idő. 1989-ben a húszévesek kerültek a “piacra” én pedig akkor már harminchárom voltam. Kis túlzással egy reggel arra ébredtem, hogy – ígéretes fiatalból – vén trottyá váltam: közte semmi. Az említett „lábvíz”, a langyos semmi fullasztó volt ugyan, ma azonban, visszatekintve, sokak szemében aranykornak tetszik.”
2007. augusztus 21. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (Tanulmányok a transzcendensről V.) szerk. Pócs Éva, Balassi Kiadó, 2007. 615 oldal + 32 oldal képmelléklet 4.000 Ft 2005 májusában Siklóson gyűltek össze az immár 12 éve rendszeresen … Tovább »
2007. augusztus 17. A jelenlegi világrend ugyanolyan szörnyű, mint a Holokauszt évei voltak – állítja Robert Fico szlovák kormányfő. Ezzel – a Jan Slota vezette szélsőséges szlovák nacionalisták örömére – kegyeletsértő módon relativizálja a tömeggyilkosságot, másrészt … Tovább »
Lampé Ágnes / 2007. július 22. Édesapja, Farkas István a 20. század egyik legjelentősebb festője. Édesanyja, Kohner Ida is festőművész volt. Sokáig éltek Párizsban, ott született fiuk, Károly. A család 1932-ben visszatért Magyarországra. Aztán Farkas Istvánt Auschwitzba deportálták, … Tovább »
„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál
Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »
„Az asszimiláció a holokauszt után is folytatódott”
Erős Ferenccel beszélget Várnai Pál
1946-ban született Zalaegerszegen. Pszichológus. Az egyetem elvégzése után rövid ideig a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjában dolgozott. Több mint … Tovább »
„Kimondatlanul, hangulatában, kisugárzásában…”
Interjú Kern Andrással
Kern Andrással jó beszélgetni. Egy kicsit félve indultam neki, mert mégiscsak ő „a Kern”, ezenkívül köztudomású, hogy nem a legegyszerűbb riportalany. Aztán egyszer csak elkezdtünk beszélgetni az Egy … Tovább »
Korn-Horváth Zsuzsa
A Szirtes-ügy
(avagy hogyan kezeli a rendszerváltás utáni Magyarország a magyarországi holokauszt történetét)
1996-ban Szirtes Zoltán, aki akkor 82 éves volt, kiadott Budapesten egy könyvet, amelynek ezt a címet adta: Temetetlen halottaink 1941, Kőrösmező … Tovább »
Novák Attila
A nagy üzlet
Antiszemitizmus mint politikai áru Magyarországon
Felvezetés: ha egy üzlet beindul…
Orbán Viktor miniszterelnök még a rekkenő nyárban, amikor a szerda reggeli rádiós rituálé során a Fotex-Fradi ügyről faggatták, azzal, hogy kitérő választ … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Játék az életGödrös Frigyes: Glamour
Játékos, ugyanakkor komoly – bár nem hibátlan mű. A nagy moziajánlókban csak zsidó vonatkozású filmként elkönyvelt alkotás ismét a magyar történelem zivataros huszadik századába kalauzolja el a betévedteket. Szabó István A napfény … Tovább »