Összesen 279 találat (241 - 260) : Nemes László.
Idézet – eredeti helyesírással – a Chevra Kadisa alapításának 100 éves évfordulójára 1881ben kiadott emlékalbumból: „Ezen hitközség a XVIII. századnak az első vagy legkésőbben a második negyedében alakult. Ugyanez idejűnek kell a temetkezési egyesületnek lennie…” A könyv … Tovább »
..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)
A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
1993. október utolsó napján tartott közgyűlésén újította meg tagsága a MAZSIKE megcsappant létszámú és elerőtlenedett vezetőségét. Néhány személy – közöttük olyanok, akik az 1989-es megalakításában meghatározó szerepet játszottak – eltérő okokból nem jelöltették magukat. … Tovább »
Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »
Egy újholdas éjszakán alászállott az égi birodalmakból egy „mággid”, egy tanítóangyal és belépett a Rabbi kamrájába, akit a korabeliek „Diadémnak” és „Koronának” meg „Lobogó Tűznek” és „Egyedülinek” neveztek. Az angyalt azért küldték oda, hogy a Rabbi előtt … Tovább »
(William O. McCagg: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918. Fordította Boris János, 1992. 217 oldal, 398 forint)
Ha valaki egy könyvesboltban vagy egy könyvtárban megpillantja McCaggnek a Habsburg-birodalom zsidóságáról írott művét, akár fel is kiálthatna örömében: jaj de jó, … Tovább »
Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Álarcok mögött
Kállai R. Gábor: Az Én Az-zá válása
Jólesz László: Héber szavak átírásáról A kabala ürügyén
lesz-lász: Zsidó humor
Harangozó Márta: A kék Szerelem
Szegő György: Profán rózsaablak
Fabó Kinga: Hétköznapok
Nemes László: … Tovább »
Az önfelmutatás gyermeki örömével lapozgatom a Modern héber költők antológiát. Ez vagyok, ezek vagyunk.
Próbálom, forgatom a szavakat, nem túlzó-e a pátosz (mert valamennyi kell, ünnepi a
könyv, van-e, lehet-e közünk hozzá, van-e, lehet-e közük hozzánk a borító közé simuló … Tovább »
Egyetemistaként Izraelben
„… de magyarul álmodsz, magyarul sírsz!…”
(Hobo)
Izrael. Egy év tanulás, ösztöndíj. Fantasztikus! Hihetetlen! Kihagyhatatlan!
Útlevél rendben, vízum rendben. Repülőjegy a kezemben. Vásárolni, csomagolni, majd az utolsó kétségbeesett bulik … Tovább »
Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el.
A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert,
amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. … Tovább »
Ma, amikor egyre kisebb tér jut a művészetnek, és sajnos egyre kevesebb érdeklődőt vonz egy-egy kiállítás, formabontó tárlatra kerül sor, a Goldmark-teremben. Az idős zsidó szobrász, Feldman László – idén tölti be 86. életévét – művei kerülnek bemutatásra. A mester több önálló … Tovább »
Antiszemita atrocitások 1956-ban
Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
Slomo Tánni: És nem hallatszik
Itamár Jáoz-Keszt: Éjjeli kísértés
Három vallás Jeruzsáleme
(vadász): Töprengés egy régi okmányt olvasva
(róbert): Hová vezetett a kiűzöttek útja?
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Szent száműzetés
A sokarcú Isten
Babits Antal: Híres … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »
A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc
Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…
A látogatót … Tovább »
A Szentírás könyvei között öt olyan van, amit ״m’gillá”-nak, azaz (pergamen) tekercsnek neveznek, s közülük hármat a zarándokünnepeken olvasnak fel a gyülekezetekben; ezek a Sír Hásírím, vagyis az Énekek éneke, Rut könyve és a Kohelet – a Prédikátor könyve. Az Ékhát – közhasználatú … Tovább »
Berkovics Lili, Budapest. Sztehlo Gábor lelkésznek a Farkasréti temetőben lévő sírját az Ön levele szerint sem szándékosan rongálták meg, és rendbe is hozták. Lehet, hogy többet is tehettek volna érte, hiszen ez közügy. Egyetértünk.
Farkas László, Kolozsvár. Örülünk, hogy … Tovább »