Összesen 934 találat (161 - 180) : Napló.
A magyar származású, élete utolsó éveit cionistaként a majdani Izrael reményében az akkori Palesztinában töltő, majd Budapesten 1944. november 7-én, a brit hadsereg Zsidó Brigádja harcosaként kivégzett költő irodalmi hagyatéka mindeddig családja birtokában volt.
Az archívum … Tovább »
Három éve nagymennyiségű 20. századi tárgyi leletre bukkantak egy templom pincéjében Litvánia fővárosában, Vilniusban (lengyelül Wilno, jiddisül Vilne). A tárgyak között lapultak versek, levelek és naplók a 20. század legkiemelkedőbb jiddis nyelvű íróitól. Ezen és további … Tovább »
Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy előadásában, hogy a lengyelek számára a zsidók jelentik a másság, az idegen, az outgroup netovábbját. Ha a lengyelekkel szembeni antagonizmust, a „nem lengyelséget” akarják kifejezni, erre nincs jobb eszköz … Tovább »
1940. október 31-én politikai okból Marrákesbe költöztek, melynek hangulata, kávéházi élete sokkal inkább tetszett Faludynak. Először a zsidó hitközséghez szállásolták be őket.
Itt laktak, amikor november 2-ának késő délutánján átélik a Faludy által versben megörökített … Tovább »
Magda Göbbels megdöbbentő története évtizedek óta foglalkoztatja a történészeket és pszichológusokat. Fanatikus, könyörtelen szörnyeteg volt-e az amúgy mindig barátságos Magda? Hogyan tudta a 43 éves anya hidegvérrel meggyilkolni hat egészséges és gyönyörű gyermekét?
Hogyan … Tovább »
Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak Terézvárosban.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert főrabbi leplezte le a Hévey Gyula embermentő terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti … Tovább »
1944 május-június, Dunaszerdahely, vihar előtti csend. Stein Albert magas rangú katonatiszt, első világháborús hős, akit a Horthy rendszer ugyan mentesített a sárga csillag viselése alól, a zsidótörvények miatt mégis nyugállományba kényszerült. Földbirtokosként él, erős a magyarságtudata, … Tovább »
Részlet a gyerekkori és fiatalkori naplóból, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették.
A későbbi írónő – akit ekkor még Kucses Évának hívtak – remek stílusban, a rá később is jellemző iróniával mesél osztálytársairól, barátairól, saját magáról, és persze tágabb otthonáról, Szegedről. A vidám gyermeki hang folyamatosan komolyodik, és a késői – 1943-as és 1944-es – bejegyzések már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és ezért a nála idősebbek barátságát keresi. A kötet gazdag képanyaga a hagyatékban maradt fotókból, valamint korabeli dokumentumok alapján készült.
Ungvári Tamásnak volt hová visszanyúlnia, amikor élete utolsó évtizedeiben figyelme a „zsidókérdés” történelmi és kulturális gyökerei felé fordult.
Világszemléletében, veszélytudatában és cselekvéshorizontján bizonyára meghatározó szerepet játszottak ifjúkora üldöztetés-tapasztalatai. … Tovább »
Gének nélkül
Láttam Sevillát égni. A zsidó negyedet. Nagy lánggal égett. Meleget adott a tüze. Azoknak, akik felgyújtották, a közösség akolmelegét, az összetartozásét. Azoknak, akik benne égtek, az elhamvadás forróságát, az egyedüllétet. Akadtak, akik elmenekültek a … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »
„Ne meséljetek rólam történeteket! Várjátok meg, míg meghalok.” (Joseph Pulitzer)
– Bizonyára sohase hallotta a nevét szülővárosomnak, ahol, a családomban második gyerekként, világra jöttem. Bibliai nevet kaptam, Krisztus apjának nevét: ott Józsefnek hívtak, Amerikában … Tovább »
Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Az #Anne Frank — Parallel Stories c. film vetítése ebben a hónapban indult az internetes filmcsatornán.
Anne Frank: Parallel Stories
More info at sharmillfilms.com.au Helen Mirren presents ANNE FRANK: PARALLEL STORIES, marking the 90th birthday of Anne Frank. One secret diary. One imaginar…
A 2019-ben készült film narrátora az Oscar-díjas Helen Mirren, aki Anna Frank naplóját öt másik … Tovább »
A Budapest Főváros Levéltárában nyílt kiállításon és a kiállítási katalógusban tíz család sorsát lehet nyomon követni.
Hetvenhat évvel ezelőtt ezen a napon indult el Svájcba a Kasztner-vonat, amely 1684 zsidót menekített Svájcba. Budapest Főváros Levéltárában még … Tovább »
Anne Frank-napot tartottak pénteken több száz németországi iskolában a naplója révén világhírűvé vált holokausztáldozat születésének évfordulója alkalmából.
A tinédzserként meghalt Anne Frankról elnevezett nagyjából 100 iskola és az országos akcióhoz csatlakozott … Tovább »
Írók válaszolnak a Szombat folyóirat körkérdésére
Közel két évtizede kérdeztünk fiatal írókat a zsidóságról, zsidó témához való viszonyukról, és több esetben feszengésről, tapintatról, a vészkorszak emlékezete miatt a témával kapcsolatos társadalmi kommunikációs … Tovább »
Százhatvan éve, 1860. május 2-án született Pesten Theodor Herzl, azaz Herzl Tivadar, a cionista mozgalom megalapítója.
Jómódú középosztálybeli családból származott, egyik unokatestvére az író Heltai Jenő volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti evangélikus gimnáziumban … Tovább »