Összesen 960 találat (41 - 60) : Napló.
„Nem minden lila ruhás nő volt Weiszlovits szeretője, / de Weiszlovits minden szeretője lila ruhát hordott…” (Korabeli bonmot)
Ez a szellemes mondás a nagyváradi lokálpatrióták körében még a hetvenes években is közszájon forgott – magam is akkor és ott hallottam -, mint … Tovább »
Útikönyvek, idegenvezetők visszhangozzák, hogy az új szegedi zsinagóga a legszebb és a második legnagyobb a Dohány utcai után Európában. Ám, szépségnek a művészettörténészek és esztéták még nem találták meg a mértékegységét, ami pedig a nagyságot illeti, a második helyezés … Tovább »
Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.
Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.
Mikor és hogyan alakult az együttes?
Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »
A Hócipő megszerzett és nyilvánosságra hozott két dokumentumot, amelyeken többek közt a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás apja, Sulyok László aláírása olvasható. Az 1944 júniusában kelt két kérvény „zsidólakást” és „zsidóbútorokat” igényel a Magyar Nemzeti … Tovább »
Részletek a Diplomata útlevél és az Írói különszoba című emlékiratból, mely a Gondolat Kiadónál jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre.
Anyám drámája
Mert persze, volt neki is. Még a háború idején egy zsidó táncesten ismerkedett meg Silberstein Jenővel, a Párisi Nagy Áruház … Tovább »
A Neokohn hírportál tudósítása szerint :„Beiktatták hivatalába Sulyok Tamás köztársasági elnököt a Budai Várban. A ceremónián a magyarországi történelmi egyházak, így Köves Slomó rabbi, a zsidó felekezetek nevében, is megáldotta az ország új első emberét.”
A Neokohn … Tovább »
A hvg.hu megkeresésére az Alkotmánybíróság arról tájékoztatott, hogy hétfőn lemondott Sulyok Tamás az Ab-elnöki posztjáról. Hozzátették: „egyelőre nem kívánnak reagálni” Sulyok édesapjának múltjára.
Karsai László történész a hvg.hu-n megjelent írásában kiderítette: … Tovább »
„Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata” – írja Karsai László történész a HVG-n Sulyok Tamás apjáról.
A HVG cikkét a 444.hu ismerteti.
Az új államfő … Tovább »
A budapesti születésű Herzl Tivadarról, a cionista mozgalom megalapítójának munkásságáról könyvtári irodalom áll rendelkezésre. De magánéletéről és családja tragikus sorsáról kevesebbet írtak. Derek Penslar, a Harvard Egyetem professzora új kutatásokon alapuló műve bepillantást … Tovább »
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára.
(Vasil Krátký, a K.- beli Dr. Zdeněk Nejedlý Tizenegyosztályos Középiskola II.B osztályos tanulójának titkos naplójából.)
A szomszéd házba beköltözött egy bizonyos Isidor Kohn nevezetű egyén, aki rövidesen az utcabizottság megbeszéléseinek … Tovább »
Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »
„Azt hiszem – írta apám –, végig azon igyekeztem, hogy valamennyire össze tudjam szedni a saját dolgaimat, a fejemet, hogy egyáltalában mi is van, mert teljesen fantasztikus, teljesen képtelen dolog, ami az emberrel történt, teljesen feje tetejére állított világ. Sokkolt és kétségbeejtő … Tovább »
A Bródy Sándor által felfedezett Zsolt Béla 1895-ben született Steiner Béla néven zsidó családban Komáromban, és Budapesten hunyt el 1949. február 6-án. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott. A vészkorszakot a Kasztner-vonat utasaként élte túl, ám a szintén zsidó származású … Tovább »
1954. június 2-án jelentette a New York Times Göndör Ferenc halálhírét. Az amerikai-magyar újságírás jelentős, talán legbefolyásosabb alakját veszítette el. Nem lehet túlbecsülni Göndör és New York-ban kiadott hetilapja, “Az Ember” évtizedekig tartó hatását az amerikai magyarságra.
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
Hídvégi András esendő (és szorongó) költő médiaszakemberként dolgozott Magyarországon, mígnem hátrahagyva csapot, papot 2016 december végén alijázott.
43 évesen az Arava-sivatag legapróbb kibucában telepedett le feleségével és két gyerekével az új élet reményével.
Az … Tovább »
Éppen a magyarországi holokauszt idei emlékévében lesz 80 esztendeje, hogy elhunyt dr. Simonyi Jenő földrajzi író és tanár. A vidéki kisvárosból származó Simonyi testvérek mindannyian az oktatás és tudomány területén alkottak maradandót. Sikeres életüket viszont a XX. század … Tovább »
Kácsor Zsolt hatodik regénye olyan utat nyitott a magyar irodalomban, amely nemcsak előd nélküli, de alighanem követhetetlen is. Annyira egyedi, hogy az olvasó, ha végre rászánja magát, hogy felnyissa, rögtön bele is pirul.
József Attila Szabad-ötletek jegyzékével vagyunk így: … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »