Összesen 934 találat (21 - 40) : Napló.
A hvg.hu megkeresésére az Alkotmánybíróság arról tájékoztatott, hogy hétfőn lemondott Sulyok Tamás az Ab-elnöki posztjáról. Hozzátették: „egyelőre nem kívánnak reagálni” Sulyok édesapjának múltjára.
Karsai László történész a hvg.hu-n megjelent írásában kiderítette: … Tovább »
„Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata” – írja Karsai László történész a HVG-n Sulyok Tamás apjáról.
A HVG cikkét a 444.hu ismerteti.
Az új államfő … Tovább »
A budapesti születésű Herzl Tivadarról, a cionista mozgalom megalapítójának munkásságáról könyvtári irodalom áll rendelkezésre. De magánéletéről és családja tragikus sorsáról kevesebbet írtak. Derek Penslar, a Harvard Egyetem professzora új kutatásokon alapuló műve bepillantást … Tovább »
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára.
(Vasil Krátký, a K.- beli Dr. Zdeněk Nejedlý Tizenegyosztályos Középiskola II.B osztályos tanulójának titkos naplójából.)
A szomszéd házba beköltözött egy bizonyos Isidor Kohn nevezetű egyén, aki rövidesen az utcabizottság megbeszéléseinek … Tovább »
Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »
„Azt hiszem – írta apám –, végig azon igyekeztem, hogy valamennyire össze tudjam szedni a saját dolgaimat, a fejemet, hogy egyáltalában mi is van, mert teljesen fantasztikus, teljesen képtelen dolog, ami az emberrel történt, teljesen feje tetejére állított világ. Sokkolt és kétségbeejtő … Tovább »
A Bródy Sándor által felfedezett Zsolt Béla 1895-ben született Steiner Béla néven zsidó családban Komáromban, és Budapesten hunyt el 1949. február 6-án. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott. A vészkorszakot a Kasztner-vonat utasaként élte túl, ám a szintén zsidó származású … Tovább »
1954. június 2-án jelentette a New York Times Göndör Ferenc halálhírét. Az amerikai-magyar újságírás jelentős, talán legbefolyásosabb alakját veszítette el. Nem lehet túlbecsülni Göndör és New York-ban kiadott hetilapja, “Az Ember” évtizedekig tartó hatását az amerikai magyarságra.
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
Hídvégi András esendő (és szorongó) költő médiaszakemberként dolgozott Magyarországon, mígnem hátrahagyva csapot, papot 2016 december végén alijázott.
43 évesen az Arava-sivatag legapróbb kibucában telepedett le feleségével és két gyerekével az új élet reményével.
Az … Tovább »
Éppen a magyarországi holokauszt idei emlékévében lesz 80 esztendeje, hogy elhunyt dr. Simonyi Jenő földrajzi író és tanár. A vidéki kisvárosból származó Simonyi testvérek mindannyian az oktatás és tudomány területén alkottak maradandót. Sikeres életüket viszont a XX. század … Tovább »
Kácsor Zsolt hatodik regénye olyan utat nyitott a magyar irodalomban, amely nemcsak előd nélküli, de alighanem követhetetlen is. Annyira egyedi, hogy az olvasó, ha végre rászánja magát, hogy felnyissa, rögtön bele is pirul.
József Attila Szabad-ötletek jegyzékével vagyunk így: … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »
A Zsidó Budapest 150 ünnepi rendezvénysorozat keretén belül mutatják be Salamon András, Balázs Béla-díjas rendező 1944 című filmjét, melyet a Lumiere Filmiskolával karöltve készített.
A történet egy fiatal nő naplójára épül, akit a nácik – a rendező nagymamájával … Tovább »
A Kertész Imre Intézet tematikus nappal, művészettörténeti programsorozattal, könyvbemutatóval és rendhagyó irodalomórával ünnepli a 2016-ban elhunyt, Nobel-díjas magyar író 94. születésnapját csütörtökön Budapesten.
A 2017 januárjától működő intézet tematikus napja … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Zsidó pártok az első köztársaságban
Mennyiben volt képes az önálló és nemzeti alapú politikai artikulációra a két világháború közötti csehszlovákiai (szűkebben a kassai) zsidóság, illetve mekkora volt az igénye erre? 1918 novemberében Pöstyénben megalakult a Jüdischer … Tovább »
Peter Weiss művésszé érése
Peter Ulrich Weiss – továbbiakban Peter Weiss – életútja és művészi, írói pályafutása egyaránt figyelemre méltó. Etnikai, nyelvi, stílusbeli hovatartozását jobbára ezzel a kifejezéssel lehet jellemezni: „határokon átívelő”(Hans Mayer: … Tovább »
Két ismert amerikai fehér nacionalista, Greg Johnson és David Michael Zsutty nemrég együtt iratkozott be az ELTE Budapest Summer University négyhetes programjára. Miután a kurzus többi résztvevője számára kiderült, kikkel tanulnak együtt, vizsgálatot követeltek az egyetemtől. A botrány … Tovább »