1972. szeptember 7-én, Németországon keresztül utaztam egy vonaton, amelyen Frankfurtból Münchenbe készültem. A hosszú utat ebéddel akartam rövidíteni, és felkerestem a tőlem két-három kocsira lévő éttermet.

Régen volt, még 2005-ben, amikor belekezdtem családom, a Seifmann család kutatásába. Tettem ezt azért, mert zsidó származásom miatt életem során többször találkoztam ennek hátrányaival.

Első ilyen találkozásom már óvodás koromban szembe jött velem.

Könyvem első mondata … Tovább »

Clara Royer író, irodalomtörténész, a Saul fia társ-forgatókönyvírója életrajzi esszét írt a Nobel díjas Kertész Imréről, mely Marczisovszky Anna fordításában március végén jelenik meg. A kötetből a Magvető Kiadó engedélyével közlünk részletet.

„De persze a Kaddis… … Tovább »

Hosszas kutató és írói munka végére született meg negyvenharmadik könyvem, Ida és Gyula – dédszüleim története című családregényem.

Dédanyám, a tekintélyes szegedi zsidó családba született Seifmann Ida, s férje, dédapám, Vaniss Gyula, egy Arad megyei katolikus középnemesi … Tovább »

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója – közölte a helyi sajtó. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését … Tovább »

Január közepén vetítette a német-francia arte tévéadó a Ki írja meg a történelmünket? című dokumentumfilmet, Roberta Grossman művét.

A tavaly bemutatott alkotás a holokauszt egyik – nem eléggé ismert – hősies epizódjának állít emléket: menekülés helyett hogyan kezdett … Tovább »

Folytatódik Kertész Imre hagyatékának feldolgozása a Berlini Művészeti Akadémián. Az intézmény Madácsi-Laube Katalint nevezte ki az irodalmi Nobel-díjas magyar író ott őrzött archívumának további kutatására és gondozására.

Madácsi-Laube Katalin felsőfokú tanulmányait … Tovább »

A liberális német lap ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket. Ebben megállapítja, hogy a Kertész Imre hagyatékával kapcsolatos jogokkal mostantól egy magyar kormányhoz közelálló alapítvány rendelkezik, amely a jövőben megakadályozhat publikációkat, vagy maga is közzé tehet … Tovább »

Egyesületünk elnöksége megdöbbenéssel és értetlenséggel áll az előtt a Gerő András történész gerjesztette médiakampány előtt, amely semmi mást nem szolgál, mint a harminc éve sikeresen működő zsidó civilszervezet lejáratását.

Az indokot Füst Milán kiváló író … Tovább »

Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.

Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a … Tovább »

1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »

1918 októberében a Monarchia csapatai beszüntették a harcot, Tisza István miniszterelnök bejelentette: „A háborút elvesztettük!”. Sokat szenvedett katonák tömegei özönlöttek haza a frontokról. Felelőst kerestek szenvedéseikért, amelyekről egyre inkább kiderült, hogy nem hozták … Tovább »

Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.  

Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »

Az élet szétszakította őket: egyikükből második világháborús mártír lett, a másikból híres fejszámoló-művész. Szerelmük soha nem teljesedett be, most Dombóváron, ahol nyolcvan éve nyaranta találkoztak, újra együtt lehetnek.

Dombóvár képviselő-testülete … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Révész Bálint életszerű dokumentumfilmje kísérlet az emlékezés lehetőségeiről, határairól és az őszinteség lehető- vagy lehetetlenségéről. Halványulhatnak-e az emlékek? Létezik-e külön zsidó, német vagy angol trauma?

Vagy mindben van valami közös és univerzális, … Tovább »

Korábban már dolgozott együtt a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A 2011-es TeXtúra – Szövet és Szöveg című kiállítása nagy sikert aratott. Balatonfüreden a Vaszary Galériában nyílt kiállítása Ki látott engem? címmel (Ady Endre 1914-ben megjelent kötetének címét idézve), ahol Lesznai … Tovább »

Ki Látott engem? – Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása címmel nyílt kiállítás 2018. augusztus 11-én, Balatonfüreden a Vaszary Galériában. A különleges tárlaton a költő és iparművész Lesznai Anna (1885 – 1966) és Zoób Kati divattervező munkáit tekinthetik meg a látogatók, … Tovább »

Átfogó renoválás után megújult az amszterdami Anne Frank Ház. Vilmos Sándor holland király jelenlétében mutatták be csütörtökön a múzeum teljesen átalakított állandó kiállítását.

A Prinsengrachton álló házban a naplói által híressé vált Anne Frank 1942 és 1944 … Tovább »