Összesen 960 találat (181 - 200) : Napló.
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
Az Erdély online hírportál számol be az alábbiakról:
“Telefonon kereste meg szerkesztőségünket Chifiriuc Apolonia, ismert nagyváradi tanárnő, aki a nagyváradi Sucevei, immár Zsidó deportáltak utcájának lakója, hogy elmondja: őt is, illetve a szomszédai közül is sokakat felháborít … Tovább »
A szélsőséges Jeruzsálem frakció több ezer tagja kedden eltorlaszolta az utakat Jeruzsálem bejárata közelében, tüntetésül egy sorozást elkerülő 20 éves jesiva hallgató letartóztatásáért.
מאות מפגינים מהפלג הירושלמי הליטאי מפגינים בצומת … Tovább »
„Minden megoldás érdekel – A XX. század Magyarországa apróhirdetések tükrében” – ezzel a címmel jelent meg a Kossuth kiadónál Vince Mátyásnak, a HVG alapító főszerkesztőjének, az MTI volt elnökének a könyve. A Szombat arra kérte a több mint 4000 apróhirdetést felvonultató … Tovább »
Yisachar Shlomo Teichtal naplójáról (1942–1943) – II.
A naplóírás kezdetének és a pöstyéni zsidó közösség deportálásának ideje egybeesik. R. Teichtal naplóját egy elképzelt történésznek írja, aki számára pontosan kívánja rögzíteni az eseményeket. Máshol így … Tovább »
Yisachar Shlomo Teichtal naplójáról (1942–1943) – I.
Teichtal pöstyéni (a mai Piešt́any, Szlovákia) rabbi (1885–1945) héber nyelvű naplóját rejtekhelyén, a pöstyéni bet midrás (’tanház’) padlásán kezdte írni 1942 nyarán.
Teichtal innen nézte végig, hogy a város … Tovább »
A magyar származású, élete utolsó éveit cionistaként a majdani Izrael reményében az akkori Palesztinában töltő, majd Budapesten 1944. november 7-én, a brit hadsereg Zsidó Brigádja harcosaként kivégzett költő irodalmi hagyatéka mindeddig családja birtokában volt.
Az archívum … Tovább »
Három éve nagymennyiségű 20. századi tárgyi leletre bukkantak egy templom pincéjében Litvánia fővárosában, Vilniusban (lengyelül Wilno, jiddisül Vilne). A tárgyak között lapultak versek, levelek és naplók a 20. század legkiemelkedőbb jiddis nyelvű íróitól. Ezen és további … Tovább »
Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy előadásában, hogy a lengyelek számára a zsidók jelentik a másság, az idegen, az outgroup netovábbját. Ha a lengyelekkel szembeni antagonizmust, a „nem lengyelséget” akarják kifejezni, erre nincs jobb eszköz … Tovább »
1940. október 31-én politikai okból Marrákesbe költöztek, melynek hangulata, kávéházi élete sokkal inkább tetszett Faludynak. Először a zsidó hitközséghez szállásolták be őket.
Itt laktak, amikor november 2-ának késő délutánján átélik a Faludy által versben megörökített … Tovább »
Magda Göbbels megdöbbentő története évtizedek óta foglalkoztatja a történészeket és pszichológusokat. Fanatikus, könyörtelen szörnyeteg volt-e az amúgy mindig barátságos Magda? Hogyan tudta a 43 éves anya hidegvérrel meggyilkolni hat egészséges és gyönyörű gyermekét?
Hogyan … Tovább »
Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak Terézvárosban.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert főrabbi leplezte le a Hévey Gyula embermentő terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti … Tovább »
1944 május-június, Dunaszerdahely, vihar előtti csend. Stein Albert magas rangú katonatiszt, első világháborús hős, akit a Horthy rendszer ugyan mentesített a sárga csillag viselése alól, a zsidótörvények miatt mégis nyugállományba kényszerült. Földbirtokosként él, erős a magyarságtudata, … Tovább »
Részlet a gyerekkori és fiatalkori naplóból, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették.
A későbbi írónő – akit ekkor még Kucses Évának hívtak – remek stílusban, a rá később is jellemző iróniával mesél osztálytársairól, barátairól, saját magáról, és persze tágabb otthonáról, Szegedről. A vidám gyermeki hang folyamatosan komolyodik, és a késői – 1943-as és 1944-es – bejegyzések már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és ezért a nála idősebbek barátságát keresi. A kötet gazdag képanyaga a hagyatékban maradt fotókból, valamint korabeli dokumentumok alapján készült.
Ungvári Tamásnak volt hová visszanyúlnia, amikor élete utolsó évtizedeiben figyelme a „zsidókérdés” történelmi és kulturális gyökerei felé fordult.
Világszemléletében, veszélytudatában és cselekvéshorizontján bizonyára meghatározó szerepet játszottak ifjúkora üldöztetés-tapasztalatai. … Tovább »
Gének nélkül
Láttam Sevillát égni. A zsidó negyedet. Nagy lánggal égett. Meleget adott a tüze. Azoknak, akik felgyújtották, a közösség akolmelegét, az összetartozásét. Azoknak, akik benne égtek, az elhamvadás forróságát, az egyedüllétet. Akadtak, akik elmenekültek a … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »
„Ne meséljetek rólam történeteket! Várjátok meg, míg meghalok.” (Joseph Pulitzer)
– Bizonyára sohase hallotta a nevét szülővárosomnak, ahol, a családomban második gyerekként, világra jöttem. Bibliai nevet kaptam, Krisztus apjának nevét: ott Józsefnek hívtak, Amerikában … Tovább »
Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »