Összesen 712 találat (661 - 680) : Nagy Tibor.
1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parlamenti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gondoltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamentet, hanem az … Tovább »
Új főrabbi a Dohány utcai zsinagógában • Vizsgálják a Zsidó Múzeumnál posztoló rendőrök felelősségét • Visszautasított bírálatok • Az Oneg Sabbat Klub felvételi kérelme a Hitközség alapszabályába ütközik
A Budapesti Zsidó Hitközség december 15-i üléséi Zoltai … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Új külföldi szerzemények az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárában
Hillel Halkin: Szent könyvet írni a katasztrófáról?
Jólesz László: A drágakő
Götz Eszter: Kozmosz-tévé 89/90
Labancz Gyula: Ki egy szóba
Love, Szerelem, Ljubov…
Szegő György: Zöld-Paradicsom Izraelből
Vadász … Tovább »
A Szombat első számában 1989 novemberében A szellem gazdag arcképcsarnoka címmel írtam Feuerstein Emil Izraelben magyarul közreadott három könyvéről. A kötetekből címük Egy marék virág az olvasók 210 híres magyar zsidó életművéről alkothattak képet. A negyedik kötet Magyarországon … Tovább »
,,Itt élünk mind
s az életünk medrébe ágyazta a kor,
melyben jövendő
és letűnt idők örvénye forr.”
A brassói származású magyar-zsidó költő, Brassai Viktor írja a közös hazáról, Erdélyről. Hogy megértsük, mit jelent a Brassóban, a végeken élő, egyre gyérülő … Tovább »
Negyedszázada is van már talán annak, hogy a közel-keleti háború szenvedélyeinek a kellős közepén a párizsi Le Nouvel Observateurben a figyelmemet máig megragadó írást olvastam. Jean Daniel, a lap alapító főszerkesztője azt bizonygatta, hogy az izraeli-palesztinai konfliktusban csakis … Tovább »
1989-ben a magyar állam engedélyezte az American Joint Distribution Committee-nek, hogy megnyissa magyarországi irodáját, melynek igazgatója 1990 óta Moshe Jahoda úr. A Joint megalapította a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítványt, melynek jogelődje a Központi Szociális Bizottság … Tovább »
A Pesti Hírlap 1993. április 15-i számának címoldalán „kivételezett állampolgárokat” leplez le. A lap értesülése szerint ezek a kivételezettek egykori izraelita elhurcoltak a Társadalombiztosítási Alaptól jelenleg 6150 forint segélyben részesülnek. Az újság jó szimatú munkatársa … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993. május 2-i összevont Képviselőtestületi közgyűléséről
Raj Tamás nyitóimája után melyben a főrabbi a „Mélységből kiáltunk hozzád” kezdetű zsoltárt idézte Kéri Lajos, a … Tovább »
(Sándor Tibor: Őrségváltás. Magyar Filminlézet, 1992. 199 oldal, 120 forint.)
E kötetben dokumentumok és tanulmányok kaptak helyet a harmincas-negyvenes évek magyar filmgyártásáról. Olyan játékfilmekről szólnak, melyek annakidején a szélsőjobboldal politikai céljait kívánták … Tovább »
Két könyvkereskedő cég (Ex Libris kft. Budapest Gondos & Sosanna, Haifa) összefogásának eredményeképpen már született egy könyvkiállítás: 1991 szeptemberében a Váci utcai Trade Center kiállítótermében voltak láthatók az Izrael Államában az utóbbi években napvilágot látott … Tovább »
A Hadtörténeti Múzeum kiállítása
„Türelmetlenség, kirekesztés, erőszak. Tombol a gyűlölködés. Ősindulatoktól fűtött, lélekmérgező előítéletekről megszabadulni képtelen sötét erők feszülnek egymásnak. A békétlenség mindent pusztulással fenyegető réme kezd elhatalmasodni … Tovább »
A kiszorítottak lázadása
Beszélgetés Engländer Tiborral
-Hogyan zajlott a te 56-os forradalmad?
Elöljáróban el kell mondanom, hogy én októberben még nyaraltam, a forradalomról az üdülőben értesültem és november 1-jén jöttem fel Pestre gyalog autóra, teherautóra felkéredzkedve. … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
(Részlet)
Sigmund Freud szülei Lengyelországban születtek, de az ifjú Sigmund Morvaországban élte le gyermekkorát, a mai Csehszlovákia területén. Ugyanúgy, mint Edmund Husserl és Gustav Mahler. Joseph Roth bécsi író szintén lengyel származású. A nagy cseh költő, Julius Zeyer … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »
Memento 1944
A Mementó 1944 egy emlékmű felavatására utal, az Egy előítélet anatómiája pedig egy nemzetközi konferenciára. Mindkettőre a szlovákiai Dunaszerdahelyen került sor, októberben.
Az emlékmű két érsekújvári művész, Szilágyi Tibor szobrász és Baksa László … Tovább »
Az első teljes Szentírás, korunk stílusában illusztrálva
Az 1956-os forradalom után számos művész élt azzal a pillanatnyi lehetőséggel, hogy külföldre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta útlevelét. 1957 áprilisában Párizsba érkezett. Az ötvenes évek hazai ״babiloni fogsága” … Tovább »