Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)

Van úgy, hogy valami már a megszüle­tése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató fekete­fehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

Mi lenne, ha kiderülne, hogy Elie Wie­sel híres holocaust-regénye, Az éjsza­ka, nem a zsidók szenvedéseiről és Isten haláláról való keserű elmélke­dés jegyében fogant, hanem épp ellenkezőleg: a nácik és a világ közöm­bössége elleni megbosszulás felhívá­sa? Úgy tűnik, … Tovább »

Számvetés

A Zsidó Kártérítési Világszerve­zet (WJRO), zsidó szerveze­tek nemzetközi koalíciója 1992-ben jött létre, hogy visszaszerezze a posztkommunista or­szágok hatóságaitól a zsidóság egykor elrabolt, majd később államosított kö­zösségi tulajdonát. A szervezet két … Tovább »

Filmről, színházról, olvasmányaimról

Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmus­ról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »

1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar­ zsidó irodalom létformái című konfe­renciának. Az esemény záró estjén, ta­lán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Amikor a Budapesti Zsidó Mú­zeum 1930-ban épült szár­nyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus je­lentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált ma­gyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »

 A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »

Lassú víz sem mos partot

Nem sok előrehaladás történt a Magyar Zsidó Örökség Közala­pítvány ügyében azóta, hogy januárban utoljára adtunk hírt az alapítvány által szétosztandó 4 milliárdnyi kárpótlási jegy felhasználásának módjá­ról. (A járadék több mint 4 milliárd … Tovább »

Rögös az út

A magyarországi zsi­dóság intézményi életében jelentős változás várható: dr. Schweitzer József pro­fesszor, az Országos Rabbi­képző Intézet főigazgatója nyugdíjba vonul, és a tervek szerint a következő tanévben e funkciót már dr. Schőner Alfréd gyakorolja, … Tovább »

Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problé­mákról alakult ki vita, olya­nokról, amelyeknek életsza­ga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amely­ben a szerző részesíti Írásomat.

Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »

A Szombat hasábjain különös vi­ta bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problé­máit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szer­zője, … Tovább »

A helyzet

Négy hónapja nézünk farkasszemet a szerkesztőségben egy kisebb halom kézirattal, magnófelvétellel, jegyzettel. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) vezetőségi tagjaival készült beszélgetéseket, interjúkat lapzártakor gondosan félretoljuk, mert feldolgozásukra … Tovább »

1996. december 24.

Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-­csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp be­leharaphatnak fokhagymás … Tovább »

GENF: A WOLF-HAGGADA IZRAELÉ Az egykori berlini zsidó múzeum egyik különlegessége volt a XIV. században írt úgynevezett Wolf-haggada. A múzeumot az 1930-as évek második felében fel­dúlták a nácik, a haggadát mégis megőrizték, mert propaganda­anyagként fel akarták használni. A … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi

Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte

Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »

Fekete bőrű képviselő
Kertész Iván: Nagy, de be nem fejezett monográfia
Nógrádi Gábor: Mi a titka?
Bíró Tamás: ÉLT 1996-1913=83 évet
Széchenyi Ágnes: Engel Tevan István halálára
Erős Ferenc: Versek
Bárdos Pál: Mózes, az egyiptomi
Fred Morgan: Egy zsinagóga anatómiája
A konzervatív … Tovább »

E. P. – z .c .l.

1996. szeptember 20-án hunyt el Erdős Pál, azaz E. P., Pali bácsi, ahogy sokan hívták őt, matematikusok és nem matematikusok, egyaránt. Ön­magát P. G. O. M.-nek, azaz Poor Great Old Man-nek nevezte. „Erdős-száma” – definíció szerint – 0-ás. Az Erdős-1- esek azok, … Tovább »