„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?

A mérvadó portál kritikusai összeszedték a jövő évi Oscar-gála esélyeseit, és a listára felkerült Nemes Jeles László alkotása is, amely szerintük akár több kategóriában is jelölt lehet.

Vidéki művház, hangos zsidózás. De nem olyan. Magyarország egyetlen zsidó színházával, a Gólemmel Zalaszentgróton jártunk. Hogyan dolgozik az idegengyűlölet ellen egy színház, és miért megy turnéra ingyen 12 vidéki településre? Miért utasította vissza őket Gyöngyöspata polgármestere? Mire elég a norvégok pénze? A végén minden út a zsidókhoz vezet.

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Cegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szolnok

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Nemes Jeles László, a cannes-i nagydíjas Saul fia rendezőjének rövidfilmjei és a díjnyertes mű referenciafilmjének tekintett Jöjj és lásd! című orosz nagyjátékfilm vetítése 35 mm-es filmkópiáról az Örökmozgóban.

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékeztek közösen a zsidó közösségek és a történelmi egyházak vasárnap a Heves megyei településen.

Anne Frank naplója a Metró Galériában

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

A zsűri tagjai elragadtatottan nyilatkoztak a filmről. Sophie Marceau elmondása szerint soha nem látott még olyan filmet, mint a Saul fia, mely tegnap este elnyerte a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i fesztiválon a technikai Vulcain-díjjal egyetemben, miután a FIPRESCI-díjat és a francia Francois Chalais is begyűjtötte.