Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.

Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.

Élet és halál, … Tovább »

Az első évről számvetést készítő közgyűlésre mindössze néhány tucatnyian jöttek el. Mégis szívet melengető, hogy Isten tisztelete, vallásaik tanításának szelleme szeretetteljes megértésben ülteti egymás mellé a püspököket és rabbikat, különféle felekezethez tartozó … Tovább »

(sz.t.g.): Vadkeleti versek
(szántó t.): A „levelibéka” magánbeszédei
(Róbert Péter): Torzó
Dubin megannyi árnyéka
Versek
Kongresszus és bazár
A zsidó sajtó feladata
A Szombat válaszol
Vadász Ferenc: Látogatóban a magyar zsidó írónál
Az áldás ereje
(magén): Hűségbélyeg
Magén … Tovább »

A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc

Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…

A látogatót … Tovább »

A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »

Filmkockák Somogyi Károlynak, a Jád Vásém kitüntetettjének életéből

Még ma is olyan mindenre figyelő, jó ügyekért cselekedni kész, amilyen félévszázaddal ezelőtt volt. A tizenöt gyermekét nevelő asztalos fia, Pécs második kerületében, Vasas-bányatelepen 1921-ben született. … Tovább »

Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László

Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »

Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter háza­ló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csu­pán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »

Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »

Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »

 Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel

Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »

Kellenek az izraeli kapcsolatok
1988-ban, még a rendszerváltás előtt, Palotás János vezetésével magánszemélyek létrehozták a Vállalko­zók Országos Szövetségét. A szervezet mára közel 6000 tagot számlál, vannak köztük önálló vállalkozók, vannak néhány személyt foglalkoztató … Tovább »

Nem győzünk panaszkodni: a könyvpiacot elárasztotta a szenny, az aluljárók már csak a ponyvairodalom, a horror, a pornó meg a silány sci-fi árát tudják megkérni, az igazi iroda­lom fél meg negyed áron vagy még an­nál is olcsóbban kel el – ha elkel – (s ak­kor még az is felvetődik … Tovább »

A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben
A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társas­ág és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet tár­sadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatko­zásában. Egyszerűen és tényszerűen … Tovább »

Itamár Jáoz-Keszt: Az örökkévalóság tükre II.
A szovjet alija az USA sikere?
Daniel Stukalin: Egy lojális állampolgár
Lili Ejlon: Kutatások újabb holt-tengeri tekercsek után
Nők – mundérban
Jehuda Amiháj: Az Amszterdami Portugál Zsinagóga
(f-v.): Minjan a place des Vosgesen
Jehuda … Tovább »

Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »

Két ország gazdasági kapcsolatait, jövőbeli lehetőségeit a hivatalos kormányszervek képesek a legjobban felvázolni. Az üzletemberek, a cégek tevékenységéhez a kereteket egyértelműen ezen intézmények teremtik meg. Két minisztérium illetékes vezető munkatársát kérdeztük meg a … Tovább »

Egyetlen magyar település városodása, felvirágzása sem fonódik úgy össze a zsidósággal, mint Észak-Magyarország központjáé. Az első zsidó adózó 1717-ben ״pályinka korcsmát” nyitott, s még abban a században hitsorsosai álltak a meggazdagodott, hazájukba visszatért, vagy más … Tovább »

Önérzetünk is van

Rokonszenves írásában Csalog Zsolt az antiszemitizmus nekibátorodó megnyilvánulásaitól tartó magyar zsidókat igyekszik megnyugtatni. ״Azt mondom nekik: én a magam részéről nem nagyon hiszem, hogy az ő létük valóban fenyegetve lenne itt, hogy ezért tényleg … Tovább »

Az első teljes Szentírás, korunk stílusában illusztrálva

Az 1956-os forradalom után számos művész élt azzal a pillanatnyi lehetőséggel, hogy külföldre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta útlevelét. 1957 áprilisában Párizsba érkezett. Az ötvenes évek hazai ״babiloni fogsága” … Tovább »