Féner Tamás fotóművész képei

Izrael Állam 45. Függetlenségi Napjáról áprilisban Zalaegerszeg városa is megemlékezik. A rendezvények során izraeli kapcsolataik dokumentálása mellett kiállítják Féner Tamásnak, a magyarországi mai vallásos zsidóság életéről készített képeit.

Mai … Tovább »

Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt

Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »

A Szombat szerkesztősége módot adott rá, hogy elolvassam Bihari József professzor úr levelét, amiben egyebek között megjegyzéseket fűz a lapban közölt (1992.8.) ,,Diózás” című írásomhoz.

A levélben a többi között ez olvasható: „A különben jól megírt cikk az egyik részében … Tovább »

Magyarország német megszállásának másnapján, 1944. március 20-án hajnali három órakor a Gestapo emberei vadul dörömböltek Bajcsy-Zsilinszkyék Szent János téri lakásának ajtaján. Nem engedték be őket, ezért szétlőtték a zárat, betörtek az előszobába, ahol a lakás gazdája … Tovább »

A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?

Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »

Az MTA Judaisztikai Kuratóriuma az 1992. évi Bacher Vilmos Emlékelőadás alkalmából az emlékérmet Dr. Schweitzer József címzetes egyetemi tanárnak, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójának ítélte. Az emlékérem átadására 1992. december 17-én került sor, az ELTE Tanári … Tovább »

A Parlament 1993. február 2-i ülésén az interpellációk és a kormányhoz intézett kérdések során GADÓ GYÖRGY, mint már korábban több ízben, az állami élet legmagasabb fórumán hozta nyilvánosságra az adott időszak antiszemita jelenségeit, és követelte az arra illetékesek … Tovább »

Válaszféle Korányi Lászlónak

Kedves Laci barátom!

Mielőtt azt a bizonyos levelet elküldtétek, vagy egy órát vitatkoztam Veled (telefonon), arról próbáltalak meggyőzni, hogy felesleges, sőt talán káros is, amit tesztek.

Elküldtétek, elmentetek a Miniszterelnök úrhoz, és … Tovább »

Aki segítene a zsinagóga „kiásásában”

Tisztelt Szerkesztőség!

Hazalátogatásom alatt került kezembe az Önök folyóiratának egy száma, amiben nagy érdeklődéssel olvastam Dr. Budai Aurél kiváló cikkét „Az elásott zsinagógá ”-ról a Táncsics Mihály utcában (Szombat, … Tovább »

Riadót fújtak a cionizmus jelentkezésekor…

Helyszín: Budapest, dátum: 1945. június. Az „előjáték” március végi keletű. Jó két hónapja csupán, hogy kinyíltak a pesti gettó kapui, a hadműveletek még az ország területén folytak, amikor március 25-én napvilágot látott … Tovább »

A magyarországi zsidóság múltját, történelmünkben elfoglalt helyét a magyar társadalom nagy többsége alig, vagy sehogy sem ismeri. Pedig a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg.

A zsidók története Magyarországon az államalapítás koráig nyúlik vissza. A magyar királyság … Tovább »

Imaidők Budapesten

Imaidők

Naptár

Budapesten

1993

Templomok
január 8-9.
január
15-16.
január
22-23.
január
.30־29
Január 1. Péntek

Péntek
Szombat
Péntek
Szombat
Péntek
Szombat
Péntek
Szombat
Tévész 8. Gyertyagyújtás

este
reggel
este
reggel
este
reggel
este
reggel
15.45

Hősök … Tovább »

A Hadtörténeti Múzeum kiállítása

„Türelmetlenség, kirekesztés, erőszak. Tombol a gyűlölködés. Ősindulatoktól fűtött, lélekmérgező előítéletekről megszabadulni képtelen sötét erők feszülnek egymásnak. A békétlenség mindent pusztulással fenyegető réme kezd elhatalmasodni … Tovább »

1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »

Közismert, hogy zsidó szervezetek vezetői november elején a miniszterelnök meghívására tárgyaltak Antall Józseffel a közelmúlt antiszemita, rasszista és szélsőjobboldali jelenségeiről. A tárgyalás gondolata sokakban már előzetesen a legkülönbözőbb aggályokat vetette fel, és … Tovább »

A jelentésünk tárgyát képező iratanyag-rendezés szerves folytatása a Magyar Zsidó Levéltárban 1992 nyarán megindult rendezési munkálatoknak (erről Id. „Jelentés a Magyar Zsidó Levéltár rendezési munkálatairól”, Szombat, 1992, 5. sz. 8. o.). Az említett időpontban megalakult … Tovább »

(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.)

Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott … Tovább »

Sorsok és korok

Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)

Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »

Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »

Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »