Tomcat huzamosabb időt töltött antirasszisták társaságában. Méghozzá a saját elhatározásából. Kibírta. Persze, aligha esett nehezére, hisz többször is elmondta: ő nem rasszista.

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Április 2-án csütörtökön este 7 órakor az Alexandra Könyvesház irodalmi kávéházában (Károly krt. 3/c) Szántó T. Gábor íróval, a Szombat c. folyóirat főszerkesztőjével Kőrössi P. József beszélget. A szerző készülő regényéből és verseskötetéből olvas fel.

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Mi legyen a volt titkosszolgálati iratokkal? címmel rendezett a minap kerekasztal-beszélgetést a Beszélő. Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a Kenedi-bizottság tagja egy hullámhosszon volt Gulyás József szabaddemokrata képviselővel, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjával. Mindketten vitatkoztak Tóth Károllyal, a bizottság szocialista alelnökével, aki szerint a rendszerváltás óta a titkosszolgálatok törvényesen működtek.
 

Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

Két héttel a különös események után már föl lehet tenni a kérdést: mi is történt valójában Miskolcon (majd ennek nyomán az országos politikában és a médiában)? A városi kapitány beszámolt a sajtónak a rendőrség kéthavi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.

“Gyermekkoromban mindegyre azt hallottam a szószékről apám hangján, hogy a fogságból való szabadítás eseménye, a Vörös tenger, majd a megáradt Jordán folyó csodálatos „átlépése” tette és teszi az embert teremtés-formájúvá, és hogy identitásának legfőbb eleme a szabadság.” 

Először Verne Gyula Sztrogoff Mihály című regényéből szereztem tudomást az oroszokról. Serdülő gyerekként izgatott a távoli egzotikus ország: a tarantasz, a kibitka, a kancsuka vad tája. Később, kisiskolás koromban, a háború éveiben, apám gyakran kiteregette az asztalra Európa … Tovább »

“A kolozsvári színházban a 27. vagy 28. évemet töltöm. Mi, hogy is mondjam, ezt biológiailag teljesítjük. Ha küzdeni akarnánk ellene, akkor sem lehetne mit tenni. Itt van Erdélyben a színház, magyarul játszunk, a repertoár pedig az egyetemes színházi, és nem csak a színházi kultúrát közvetíti.”

Chanuka estéjén, villamosra várva a Nyugatinál, láttam, amint odaát, a Skála-Metró előtt, egy stilizált, kivilágított menóra tövében néhány kipás, részint pajeszos fiatalember táncolt és énekelt. Ők voltak a zsidók. 

Az alábbi dokumentum az 1941-es Kamenyec-Podolski deportálások és tömeggyilkosságok ügyében tavaly lezárult rendőrségi vizsgálat végterméke. 

Látogatás a Weisz Api a jazzlegendának is emléket állító a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Dobmúzeumba. Kármán Sándor magángyűjteménye 1900-tól egészen napjainkig mutatja be a jazz és a klasszikus zene ütőhangszereinek fejlődését. 

Forrás: Gondolatok blog Zsolt Béla (Komárom 1895 január 8. – Budapest 1949 február 6): író, polgári radikális újságíró. (Eredeti neve: Steiner)A Nyugat második nemzedékének tagjaként indult, hatott rá Charles Baudelaire, lelkesedett Ady Endre költészetéért, mesterének tekintette … Tovább »

Van, aki nem hajlandó más magyart ismerni az országhatáron belül lakóknál. A másik álláspont képviselője éppen ellenkezőleg, a világon mindenhol honfitársainkat véli felfedezni. Vajon lehetséges-e többféleképpen megélni a magyarságot?
 

Kafka temetéséről jövet a gyászolók döbbenten észlelték, hogy az óváros tornyának órája megállt (Max Brod). Megpattant benne egy rugó. Jelképesen is, miképpen a valóságban, Kafka műve fölött megállt az idő. Jóslatait ugyan lefordították a diktatúrák fenyegetésére (Fritz Stern), ám ez az aktualizálás hatásos volt esetleg, de korántsem tartós. 

Mózes második könyve, a Kivonulás első fejezetében találkozunk először Mózessel, aki az ötödik könyv végéig „velünk marad”. József halálától Mózes születéséig száz esztendő telt el, eközben Jákob családja néppé növekedett. Hogyan lett milliós nép egyetlen családból, száz év alatt?

Bächer Iván, az úr ír. Olykor zongorázik a Spinoza Házban. Olykor kabarét konferál ugyanott. Száz évvel ezelőtt, a kabaré őskorában, lehetett viccelni mindenen.
 

Szerintem igen, bár ez nem a hagyományos antiszemitizmus. Az előző poszt vitáihoz szeretnék hozzátenni egy-két dolgot. Mit is képvisel Aczél? Nézzük meg Szántó T. Gábor egy írását:
 

Vannak emberek, akik művésznek születnek: festenek, írnak, zeneműveket komponálnak. Szerencsés esetben nevük ettől marad fenn az utókornak.