Többszörös szűrőn át
Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
Összesen 1,771 találat (1081 - 1100) : Nagy József.
Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik Magyarország Mozgalom megállapodást kötött egymással a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Pozsonyi úti irodaházában. Parlamenti képviselők tiltakoznak amiatt, hogy aktív rendőrök hivatalos kapcsolatot építsenek egy párttal. A rendőrszakszervezet egyelőre értetlenül áll a tiltakozás előtt.
Nem csak történelmi, hanem morális üzenete is van a holokauszt-túlélők és szemtanúk életútinterjú-gyűjteményének, amit a közép-kelet-európai régióban elsőként a Közép-Európai Egyetem (CEU) könyvtárában mutatnak be csütörtöktől – mondta Kovács András professzor a budapesti bemutatón.
Mára már egyértelművé vált, hogy az a pusztítással együtt járó, a negyed leértékelődését eredményező átalakulás, ami az utóbbi évtizedben a régi pesti Zsidónegyedben történt, tovább nem folytatható!
1945-ben a zsidó értelmiségnek nem volt életformája. A családok többsége elpusztult, a csonka családoknál nem maradt családfő, családok fiatal reményei vesztek oda és a korábbi foglalkozások folytatására sem volt remény. Majdnem mindent előröl kellett kezdeni. Kivételek csak azok … Tovább »
Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum első ügyvezető elnöke kifejtette a magyar érettségivel kapcsolatos álláspontját a Magyar Hírlapnak. Sírni, zokogni kellene miatta. Pirulva szégyellem magam Bíró szavai miatt.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Kertész Imre Nobel-díjas író és Jutta Hausmann, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora vett részt az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén, amelyen az Auschwitz utáni kor volt a téma.
Békés megmozdulást szervezett a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom a Teve utcai rendőrszékháznál.A mozgalom – más civil szervezetekkel együtt – az újabb, Tiszalökön elkövetett gyilkos merénylet után úgy érezte: demonstrációval kell kifejeznie tiltakozását.
Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.
A Jobbik kilátásba helyezte, hogy följelenti Gusztos Pétert, mert neonácinak minősítette őket. Hiller István javaslata a holokauszttagadás büntethetőségéről élénk vitát váltott ki.
Az ötvenes évek elején, a francia szenátus épülete mögötti Tournon utcában, a magyar menekültek által látogatott bisztróban hallottam először Fejtő Ferencről. Honfitársaim rábeszélésére elmentem hozzá, ő akkor a Francia Távirati Iroda (AFP) rádió-lehallgató szolgálatánál dolgozott. Csak annyit tudtam róla, hogy József Attila barátja volt, márpedig a költő középiskolás korom óta nekem is sokat jelentett.
Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.
A munkaszolgálatosok túlnyomó többsége zsidó volt, így igaz az az állítás, hogy a munkaszolgálat a holokauszt része volt – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter a magyar zsidó munkaszolgálatosok emlékművének avatásán, amelyet pénteken tartottak a főváros VII. kerületében, a Bethlen Gábor téren.
“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”
Szeles, esős, zivataros, hófúvásos időben van igazán szüksége minden teremtett léleknek fedélre, melegre, biztonságra. Ferencváros Önkormányzata most, épp akkor, amikor volna miért elbizonytalanodni, biztonságot kínál. A versek – a jó versek – árfolyama stabilabb, mint a megbokrosodott „indexek”.
„Az antiszemita véli csak úgy, hogy csupán antiszemita. Valójában a bármikor és bármilyen bűnbak-igényre átprogramozható gettóba zárja be magát.”
(Mészöly Miklós: Halk előszó az antiszemitizmushoz, Kirekesztők, Aura Kiadó, 1992., Budapest)
Már évekkel ezelőtt … Tovább »
Voltak-e boszorkányok a 16-18. század európai történetének időszakában, avagy csak boszorkánynak mondott (kiváltképp) asszonyok voltak, akiket nem ritkán megköveztek, megégettek? Az első pillanatban frivolnak tűnő megközelítés valójában rávilágít általában vett álláspontunk … Tovább »