A kormánynak nagy tervei voltak a holokauszt és a pharrajimos magyarországi kezdetének 70. évfordulójának méltó megrendezésére. Terveztek múzeumot, konferenciát, emlékművet. A jelek szerint a kezdeti kudarcok a kormány kedvét szegték, de a roma önkormányzat fideszes vezetése sem látszik elkötelezettnek saját áldozatainak emléket állítani.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseknek írt levélben fejezte ki az üldözött keresztényekkel vállalt szolidaritását.

Budapest egy hónapon át a zsidó kultúra fővárosa

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

Feszl Frigyes építész 130 éve, 1884. július 25-én halt meg Budapesten.

Nagy feltűnést keltett, hogy fontos hitközségi pozíciót kapott egy volt katolikus kántor, aki transzvesztita előadóként is tevékenykedett. Heisler András, a Mazsihisz elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy a szerinte erkölcsileg alkalmatlan Schwezoff Dávid távozzon tisztségéből.

A Mazsihisz csütörtöki zárt közgyűlésén Kunos Péter volt bankárt választotta ügyvezető igazgatónak. Kunos is legfeljebb óvatos reformokra hajlandó, de láthatólag a küldöttekben sincs igazán igény a változásra.

A küldöttek bizonyára elővigyázatosak próbáltak … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.

Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.

Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ ügyvezető igazgató távozásával történelmi lehetőség nyílik meg a hazai intézményesített zsidóság képviselői előtt

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

„Fulladj meg, bassza meg!” – kiáltja dühében Gáli József elbeszélője unokatestvérére 1943 nyarán. Majd így folytatja: – „Ez meg is történt a következő nyáron. Gázban, június 29-én, Péter-Pálkor, a kivagonírozásunk napján.”

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

A kibucban közösen nézzük a meccset, mint a fél világ, jó is ez! Az már kevésbé szívderítő, hogy a szünetben nem ostoba fociguruk mondják a frankót, hanem a híradó különkiadása megy lefújástól egészen a kezdő sípszóig. A “brékingnyúz” oka, hogy minden jel szerint a Hamasz elraboltak három tizenéves fiút. És ez nagyon nem jelent jót.

Scheiber Sándor utóvédharcai

Fischer Iván A Vörös Tehén című operáját a Vígszínházban láthatja a közönség június 23-án, hétfőn és 24-én, kedden.

„A feldolgozás folyamatban…”

Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház előtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés előtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.

A Magyar Nemzeti Filmalap Döntőbizottsága 200 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a Salamon király legendáját feldolgozó egészestés animációs filmnek.