Összesen 1,770 találat (401 - 420) : Nagy József.
Túlzás nélkül évtizedek óta húzódik az Országos Rabbiképző –Zsidó Egyetem 141 éves Könyvtárának rekonstrukciója. A vészkorszak okozta pusztítás és az államszocializmus nehéz évei után új remények ébredtek. Tizenkilenc éve egy felújítást követően megnyitották a gyűjteményt, … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »
A 20. század elejétől egyre több olyan építészcsoport és mozgalom alakul Magyarországon, amelyeket a Lechner-követők építészeti mintája vagy a szecesszióba ágyazott népies-keleti elemek vegyítése nem elégít ki.
Többségük törekvéseinek alapját a paraszti építészet, … Tovább »
Idén az önkéntesség világnapja, december 5., Hanuka ünnepére esik. A zsidó vallásban a Fény Ünnepe a reményt jelenti. A rászorulóknak a segélyszervezetek és az önkéntesek munkája jelenti azt a reményt, amit egész évben közös felelősséggel és segítségnyújtással kell életben … Tovább »
A Mazsihisz folyamatosan frissülő ajánlójából megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!
A Hanuka idén december 3-tól december 10-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét … Tovább »
A festő, motívumgyűjtő és filozófus Vajda Lajos
„Annyi bizonyos, hogy az a tükör, melyet Vajda Lajos a dolgok elé tartott, a legkevésbé sem volt derűs és tetszetős természetű. A festő pesszimista volt. Ősi, babonás rettenet vált úrrá rajta, ha a mai világra nézett.” (Kállai … Tovább »
Egy elfogult recenzens gondolatai a három új zsidó hittankönyvhöz.
Szerkezetében újszerű, tartalmában újításokkal teli, grafikai megjelenítésében igen attraktív, dekoratív, tipográfiájában figyelemreméltóan precíz, értelmezésben és a szöveg megértésében kissé merész, … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Az, hogy a vihar közelít, sokan érezhették a magyarországi zsidó közösségekben. Az Egyenlőség tudósításai szerint vidéken már nyár óta sorra alakultak a zsidó önvédelmi ligák a háború végétől erőre kapó antiszemitizmus és zsidóellenes atrocitások ellenében. Az akció … Tovább »
Negyven magyarországi és határon túli közintézményben, megyei könyvtárakban, múzeumokban, egyetemeken és más kutatóhelyeken lesz elérhető a világ legnagyobb digitális videóinterjú-gyűjteménye.
A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának Vizuális Történelmi … Tovább »
“A Nagyi fonta a barheszt, jól meghintette mákkal, és a végén lecsípte belőle a srájemot, ami a sparheltben landolt, amikor már lobogott benne a tűz. Bármit ettünk – főleg ebédre vagy vacsorára –, a Nagyfater mindig elmondta: – A jó zsidó mindig hagy srájemot.”
Részlet … Tovább »
A USA Holokauszt Emlékmúzeuma felhívja a magyar kormányt, hogy tartsa magát a budapesti holokauszt emlékmúzeummal kapcsolatosan vállalt kötelezettségeihez.
“A USA Holokauszt Emlékmúzeuma aggodalommal fogadta a magyar kormány közelmúltban hozott döntését a józsefvárosi pályaudvar … Tovább »
Honnan jön a zseni?
Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »
A történet 1867-ben kezdődik. A kiegyezést követő fél évszázad a főváros és az egész ország fénykora. A főváros ekkor még túlnyomórészt a frissen bevándoroltaké és a fiatal nemzedéké.
A Szombat.org hasábjain a Sorsok Háza ügye körül kibontakozó Radnóti–Gadó-vitában véleményem szerint több kérdést is tisztázni érdemes.
„A 19. századi neológia abban a szellemben fogant, hogy a zsidók a magyar nemzet részei, illetve, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetők. … Tovább »
A zsidó média számára tartott sajtótájékoztatót a Mazsihisz vezetése, Heisler András elnök és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatójának részvételével. A legfontosabb téma a Sorsok Háza volt.
A téma az elmúlt hetekben nagy vihart kavart – mióta váratlanul bejelentették, … Tovább »
A minap jelentette be a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András, hogy az őszi fesztiválrendezvények mellett az ősszel a viharkároktól sújtott szegedi zsidó temetőt is igyekeznek felújítani a város önkormányzatának támogatásával. Ennek alkalmából tekintünk vissza a temető … Tovább »
Pontosan 110 éve született és 40 éve ment el a József Attila-díjas költő, Vihar Béla, aki az igazságosság szolgálatában alkotott élete végéig.
Vihar Béla A Korsó és a Kő című új verseskötete, mely halála előtt egy évvel, 1977-ben írt verseit tartalmazza, 2018 Ünnepi … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »