Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel … Tovább »

Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.

Szabad-e többségi és kisebbségi közösségeket szimbolikus szobrokkal elválasztani, vagy szembeállítani? – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden, az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) plenáris ülése alkalmából megrendezett gálaműsorán a debreceni Csokonai Színházban.

A héten tartott rendezvénysorozat keretében amerikai, német, brit és izraeli delegációi bírálták a Hóman-szobor tervét.

A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ötödik évadának új bemutatója a egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja.

Heltai Jenő, miközben a világ, világa összeomlott körülötte, nem veszítette el derűs kedélyét és urbánus-ironikus karakterét, ez a kettősség teszi egészen sajátossá a Bálint András által feldolgozott, egyelőre kiadatlan naplóját.

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Mózsa Ödönnek, Ács Andrásnak és Juliannának, valamint lányuknak, Margitnak, Csáki Katalinnak, Balla Alajosnak, Bozsik Rozáliának, Gedei Istvánnak, Gosztonyi Ervinnének, Nemes Tibornénak, Vági Margitnak, továbbá Víg Józsefnek és feleségének, Máriának.

Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »

A Brit Média Befektetési Kft. szerdán többségi részesedést szerzett a 168 Óra közéleti hetilapot megjelentető Telegráf Kiadóban.

Megyeri András Jonatán, a Brit Média Befektetési Kft. ügyvezető igazgatója (képünkön) közleménye szerint a szerkesztőség munkáját továbbra … Tovább »

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

Októbertől újraindul a korábbi évek nagysikerű programsorozata, a Holokauszt Emlékközpont filmklubja, első alkalom október 4.

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.

Hernádi Judit a Mindent Éváról bemutatójáról

Mindkét vasárnapi tapolcai időközi önkormányzati választáson a Jobbik jelöltje győzött. Bár mindkét választókerületben négy-négy jelölt indult, a Jobbik mindkettőben megszerezte az érvényes szavazatok több mint felét. A nem újnyilas ellenzék nagyon súlyos vereséget szenvedett.