„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”

(Bacher Vilmos, 1911)

A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »

Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata

Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző tí­pusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsi­dó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

Rácz Péter: Pinhász rabbi sakkozik
„Csak” a tények
Szántó T. Gábor: A diaszpóra könyve
A groteszk szépsége
Lózsy Tamás: Történelem üvegnegatívon
Götz Eszter: A brooklyni testvér
Nézz vissza haraggal?
Csohány János: A református sajtó a zsidó recepcióért
Raj Tamás: Az … Tovább »

Napló

Egy sűrű hét Budapesten

Londonból újabban kora regge­li repülőjárat indul Budapest­re. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hat­kor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fu­vart), … Tovább »

Az általam nagyra becsült Szom­bat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk je­lent meg az 1995. novemberi szám­ban. A kissé hosszú nyúlt esszé a ma­gyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

A (még) izraeli fennhatóság alatt álló Ciszjordánia zsidó településein a – többnyire radikális beállítottságú – rabbik tanácsa olyan döntést hozott, mely szerint az e területek katonai bázisairól történő izraeli visszavonulás zsidók életét veszélyezteti. A Tóra szerint ez … Tovább »

Körkérdés a rabbikar tagjaihoz

Azzal a kéréssel fordultunk a rabbikar tagjaihoz, hogy az 5756-os zsinagógai év kezdetén általuk legaktuálisabbnak ítélt bibliai vagy a kommentárirodalomból származó idézeteket küldjék el folyóiratunknak, és fűzzék hozzá saját magyarázatukat

DEUTSCH … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az aláb­bi körkérdést intézte a zsidó közélet szá­mos reprezentánsához azzal, hogy a vá­laszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »

Sugár András a Magyar Fórum június 8-i számában a Szombat „Zsidóság és kommunizmus” mellékletéről szólva „a gátlástalan rágalmazás és a kettős mérce évadjáról” szól, mert – úgymond – ha ők emlegették volna úgy a zsidók nagy szerepét a kommunista mozgalmakban, mint … Tovább »

Bencsik András úr keblére akarja ölel­ni a magyar zsidó­kat. Azok pedig – érthetetlen, hálát­lan, sőt nemzetelle­nes módon – még mindig nem sietnek a bencsiki kebelre. Pedig már március 15. előestéjén megjelent felhívása „A magyar zsidókhoz”.

De talán a magyar zsidók sajnálatos­képpen … Tovább »

Kérjük közzétenni…

A Szombat 1995. áprilisi számában a 7. oldalon „Csak fantáziámra hagyat­kozom” címmel valótlan tényállítás je­lent meg ügyfelemről, dr. Timár Györgyről, miszerint öt egy bizonyos társadalmi szervezet „épp amiatt taná­csolta el tagjai közül, mert … Tovább »

(Újból és mindörökké. Az 1943-ban megjelent Magyar Zsidók Könyve ha­sonmása. Kiadta a Kner Nyomda 1994. 479 oldal. Ára: 450 Ft.)

MERT KEVÉS maradt meg be­lőlük, értékessé vált a múlt minden alkotása, még a ma­guk idejében gyengének, kevésbé szép­nek minősítettek is. … Tovább »

Az Angliában élő szerző londoni egyetemen elfogadott disszertációjára épül az alábbi tanulmány. Bi­zonyára sok történész, politológus bírálatát váltja ki, mi mégis közöljük, mert számos adata először lát napvilágot, és egyéni megállapításai, közvetkeztetései olvasóink … Tovább »

Többszöri hosszan tartó, lelkes, ütemes taps

A NYITÓ IMÁBAN Markovits Zsolt rabbi a többi kö­zött a következőkkel fordult a Világ Királyához: A mai nap fordulópont számunkra. Imádkozunk Hoz­zád és kérünk Téged, adjál nekünk jó gondolatot… A mi döntésünk ma négy évre … Tovább »

Egyenlőség, 1895. április 19.

Istentisztelet utczán és udvaron

Az út az új templomhoz egy iskolán keresztül vezet, melyre még csak a telek és az építési terv van meg. A programm tudvalevőleg ez: A pesti izraelita hit­község fölépíti elébb 3-emeletes isko­láját a Kertész … Tovább »

Rajk László 1949. május 30-i lefogása előtt 12 nappal az ÁVO már őrizetbe vette dr. Szőnyi Tibort (a szeptemberi bírósági halálos ítélet szövegében a Szőnyi név mellett zárójelben 1945 előtti neve, a Hoffmann is szerepelt), a MDP Központi Vezetősége káderosztályának vezetőjét … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről

„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »

(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)

A VISZONYÍTÁSI PONT ter­mészetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »