Tunéziában született zsidó írók

Beszélgetés Gergely Ágnessel  

Több magyar filmben is központi téma a ridegség. Nem kevésbé fagyos a fogadtatásuk. Pedig lehetne ez másképp is.

A keresztények nagy része nem tud együttérezni a holokauszttal, de az izraeliták sem tudnak azonosulni Trianon tragédiájával – ez a történész diagnózisa.

Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi

A Magyar Nemzeti Múzeum 2014. június 21-én kapcsolódik az OSA „Csillagos házak”-programjához, Aliza Auerbach fotóművész munkáit mutatják be. A megnyitó 2014. június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján lesz 20:30-kor a Pulszky-teremben. A kiállítás 2014. október 21-ig megtekinthető.

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

A Herczeg család története[1]

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Aviva Müller Lancet  kutatásainak fő témája az arab államokból, elsősorban Jemenből érkezett zsidók tárgyi kultúrája.

Németországban a gazdasági fellendüléssel egyre inkább visszaszorulnak a szélsőjobboldali eszmék, de a lakosság nagyjából ötöde továbbra is idegenellenes beállítottságú, és több mint 50 százalék elutasítja a romákat a lipcsei egyetem felmérése szerint.
 A szászországi … Tovább »

A Jobbikkal kapcsolatos karantén-politikáról egy megállapítás bátran tehető: csőd.

A kissé provokatív cím miatt fontos leszögezni az elején, hogy ez a bejegyzés nem a trianoni békszerződésről szól, sokkal inkább a magyar állam azt megelőző széthullásáról.

Mint amikor egy ezeréves tölgyfát elfűrészelnek derékban, úgy pattant ki számtalan “sarj-állam” … Tovább »

A minap volt 90 éve, hogy a Bécs melletti Kierling szanatóriumában elhunyt Franz Kafka.  Ennek emlékére közöljük újra egyik írását.

A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.

Izraelről már a kétezres évek közepén is úgy tartották, hogy amióta megfékezte a hiperinflációt, egészen kivételes fejlődési pályát futott be.

A kárpátaljai zsidó lakosság deportálásának 70. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek május 28-án a Rákóczi-főiskolán.

Az esemény kezdetén Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, valamint Orosz Ildikó, a II. … Tovább »

Horthy Miklósnak nem lehet szobra Magyarországon az 1944-es német megszállást követően játszott szerepe miatt – jelentette ki L. Simon László kormánybiztos szerdán az Eltiporva – A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállítás megnyitóján, Budapesten.