A Háárec című lap vasárnapi száma szerint Putyin Janukovicsra tett Ukrajnában a 15 milliárd dolláros kölcsönnel.

Egyedülálló együttműködés valósul meg Debrecenben a városvezetés és a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszéke között. A város holokauszt emlékművére hallgatói pályázatot írtak ki, s a győztes pályaművet, Nagy Marianna alkotását meg is valósítják majd. Kovács Péter DLA és Sugár Péter DLA írása az Építészfórumon.

Egy nagykőrösi zsidó vállalat tündöklése és bukása

Éhezés, kínzások, halálra dolgoztatás, kényszervetélés – igazi földi pokol vár azokra, akiket munkatáborba zárnak Észak-Koreában. Az ENSZ vizsgálóbizottsága többek között egykori foglyok és őrök beszámolói alapján készített jelentést arról, hogyan sértik meg az emberi jogokat a kommunista országban. A több száz oldalas dokumentumot hétfőn hozzák nyilvánosságra, de a főbb részletek már kiszivárogtak.

Az utóbbi néhány évben virágzásnak indult a magyar ajkú izraeliek közösségi önszerveződése.

Csenger város önkormányzata az alábbiak közzétételére kérte lapunkat:

Tisztelt Szerkesztőség!

2014 a Holokauszt 70. évfordulójának éve. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy e fájdalmas eseményről itt, Csengerben helyi szinten is kötelességünk megemlékezni, hiszen városunk … Tovább »

Megegyezik vajon a kormány a zsidó szervezetekkel (és más kritikusaival) a Holokauszt Emlékév vitatott kérdéseiben? A vita lényege: hogyan ismerje el a kormány Magyarország felelősségét a holokausztban. Elazar Barkant, a New York-i Columbia Egyetem történész professzorát arról kérdeztük, hogyan tették ezt más országok, hogyan politizálódik át világszerte a történelem, és hogyan lehet egy konfliktus után közös értelmezéseket létrehozni bűnös és áldozat között.

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

Ha valami, hát a hetvenkedés nem jellemző rá, aki most töltötte be a 70-et. Nem jellemző rá kelet-európai kislétünk gyakori kisszerűsége.

Úgy gondolom, ha itt élte volna le az elmúlt évtizedeket, s nem az Egyesült Államokban, akkor is a polgári jó modor, a polgárság kultúrája, … Tovább »

 
A minap, csupán kíváncsiságból, begépeltem a „zsidó” szót a Google keresőjébe. A számítógépem egy kattintásra egymillió negyvenezer találatot jelzett. Magam is elcsodálkoztam ezen az elképesztően magas számon, hiszen a magyar zsidóság még a legoptimálisabb felmérések … Tovább »

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség továbbra is nagy várakozással tekint a Magyar Kormány azon döntésére, mely az izraeli nagykövet és a zsidó hitközségek javaslatára a 2014-es évet – a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából – hivatalos emlékévvé nyilvánította, … Tovább »

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) arra kéri a kormányt, fontolja meg, hogy a német megszállás emlékműve “súlyához mérhető módon”, közfigyelemre érdemes, maradandó szimbolikus eszközzel fejezze ki a Horthy-rezsim történelmi felelősségét.

Az EMIH pénteken … Tovább »

A washingtoni kétpárti kongresszusi delegáció élén európai körúton levő John McCain – aki két szenátor- és hat képviselőtársával együtt tájékoztatott az egynapos budapesti látogatásról – azt mondta: a magyarországi demokrácia állapotával Magyarországon belül és kívül … Tovább »

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval

Akik Izraelt el akarják marasztalni, azok számára nincs jobb médium erre, mint Ariel Saron,