Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak.

A Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley János Lelkészképző Főiskola Konferencia felhívása
Konferenciánkra nem csak azokat várjuk, akiknek friss kutatásai vannak, hanem azokat is, akik az elmúlt évtizedekben folytattak e tárgyban kutatásokat, s úgy érzik, van még be nem mutatott … Tovább »

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Az ukrán helyzet miatt aggódik az egész világ, hiszen amint Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök hétfőn bejelentette, ez már háború, Ukrajna háborúban áll Oroszországgal.

részlet egy kisregényből

Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartották meg Budapesten vasárnap délután. Az eseményhez kapcsolódóan szobrot avattak, a vonulás előtt pedig a megemlékezők egy része demonstrációt tartott a tervezett Szabadság téri emlékmű területén.

Átadták a Wiesenthal-díjakat szerdán Budapesten, a náci bűnösök 1945 utáni felkutatásáról ismert Simon Wiesenthalról elnevezett elismerést az idén Magóné Tóth Gyöngyi, a Kalocsai Szent István Gimnázium igazgatóhelyettese, Horák Magda szerkesztő, valamint Urbancsok Zsolt, a makói levéltár főlevéltárosa vehette át a magyarországi holokauszt emlékének megőrzésért végzett tevékenységéért.

Az állam az év elején ismeretlen összegért, csendben visszavásárolta a kőszegi zsinagógát a tulajdonosától, de az összedőlés határán álló műemlék épület renoválása még várat magára.

A Holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából Gyárfás Endre íróval közlünk interjút.

A budapesti gettófalak maradványairól készült fotótárlattal, valamint a vészkorszakkal a rendszerváltást megelőzően foglalkozó művészeti alkotásokból összeállított kiállítással emlékezik a Párizsi Magyar Intézet (PMI) a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára.

Az egykori tartományi főváros, Csernovic két különös kultúrtörténeti esemény kapcsán került be újra néhány évvel ezelőtt az európai köztudatba: Karl Emil Franzos, Alfréd Margul-Sperber, Rose Ausländer és Paul Celan városáról nyílt sikeres irodalmi kiállítás Berlinben … Tovább »

Április közepéig mind az 1571 egykori csillagos ház matricát kap, hogy közös emlékezésre szólítsák fel az ott élő lakosokat. A kezdeményezéshez holokauszttúlélők is csatlakoztak, akikkel az OSA Archívumában tartott sajtótájékoztatón beszélgettünk.

A modern Izrael megalakulását kezdeményező mozgalom két atyja, Herzl és Nordau pár utcányira született egymástól Pesten. Ugyanabba az iskolába jártak, mégsem ismerték egymást. A városképből nagyrészt már kitörölték az emléküket. Merker Dávid szociológus a Cionista Budapest címmel rendezett sétán idézte fel ezt a rég elfeledett történetet.

A Jobbik az MSZP előtt.

mondta a Noé-ról a rendező, Darren Aronofsky.