Elmaradt séták Belgrádban

Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

A párizsi terrortámadások izraeli visszhangja

Ezrével menekülnek a zsidók Ukrajnából

“Hiábavaló tagadni a fundamentalista iszlám és az erőszak közötti összefüggést.”

Iszlámista sajtópolitika

Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.

1944-ben a zsidónak minősített természetes és jogi személyek ingó és ingatlan vagyonának megszerzése iránt – amint azt számos korábbi bejegyzés illusztrálja – igen széles “érdeklődés” mutatkozott lakossági és közületi részről egyaránt.

Az alábbiakból az ismerhető … Tovább »

Az év végére gyakorlatilag minden nagyobb, magyar szélsőjobbos és neonáci közösséget törölt oldaláról a Facebook.
Több szélsőséges csoport már most közölte: nem kíván ismét megjelenni a legnagyobb közösségi hálón, ehelyett „új rendszert dolgoznak ki”. A döntés hátterében … Tovább »

Interjú Geert Wilders-szel, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.

“Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. … Tovább »

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

Az amerikai székhelyű Simon Wiesenthal Központ ez évben ismét közzétette a legsúlyosabb antiszemita incidensek „toplistáját”.

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi … Tovább »

Új holokausztfilmekről

Válasz Galántai László cikkére

A cikk a Pilpulon jelent meg, a szerző ugyanakkor az Ex Symposion Pilpul-vendégszámában olvasta – ez magyarázza a folyóirat jelen számra vonatkozó közlési szempontjait is –, az állításait így ebben a kontextusban fogalmazta meg. Így az Ex Symposion … Tovább »

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

– írta a Háárec című izraeli újság pénteken.

Az újsághoz eljutott határozati javaslat, amelyet a megbeszélésen várhatóan elfogadnak, élesen elítéli a ciszjordániai izraeli terjeszkedést és felszólítja Izraelt, hogy tartózkodjon a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi demográfiai … Tovább »

Részlet egy kisregényből