Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

A hazai lapokból tájékozódó újságolvasó kapkodja a fejét, amikor az amerikai zsidó mágnások és kampánytanácsadók itt-ott vállalt szerepéről hall. Különösen az előítéletes embereket érintheti érzékenyen az a bonyolult jelenség, hogy zsidók a jobboldalon és a baloldalon is találhatók, és nagyjából ugyanolyan eltérően gondolkodnak, mint a nem-zsidók.

Amikor először olvastam Kalakaua király tórájáról enyhén szólva szkeptikus voltam.  Amikor pedig az is kiderült, hogy a történetnek magyar vonatkozása is van – elmosolyodtam.  Biztos voltam abban, hogy ez is egyike azoknak a történeteknek, amelyet élénk fantáziájú újságírók … Tovább »

Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.

1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Alig öt hónappal a felújítási munkálatok megkezdése után május 10-én ünnepi koncerttel adták át a Losonc szimbólumaként számon tartott egykori neológ zsinagóga épületét.

Az épület Baumhorn Lipót magyar építész egyik legjelentősebb, legmívesebb kivitelezésű zsinagógája … Tovább »

A zsidó nyilvánosság résztvevői évről évre érdeklődve figyelik, mivel rukkolnak elő adónk 1%-áért kampányolva a zsidó hitközségek.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

A „Tudjukkik” ügynökeként Gulliver olyan fénytörésből tekint Magyarországra, ahogyan a mai magyarok nem képesek – állítja Rubin Eszter, akinek a 2012-es Barhesz után idén jelenik meg a második regénye.

Tudom, nem illik mások nevével játszani, de Rubin Eszter kapcsán nem tudom … Tovább »

Mogyorós Judittal beszélget Várnai Pál

 Összefüggő alagútrendszerek milliókért, fegyverraktárakkal, pihenőszobákkal

Mohammad Atuna (29), az Izaddin el-Kasszam embere áprilisban két késsel felfegyverkezve átlépte a Gázai-övezet határát, hogy terrorakciókat hajtson végre. A biztonsági erők hamar letartóztatták … Tovább »

A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.

Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »

Vasárnap este öt órakor mindenütt bezártak a szavazóhelyiségek Ausztriában, alig egy órával később már tudni lehetett, hogy ki az a két személy, aki a második fordulóban megmérkőzik egymással az államfői posztért: Norbert Hofer, a szélsőséges jobboldali párt jelöltje, és … Tovább »

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

Lehet-e egy arab zsidó?

Zsidó civilszervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A Frankel Zsinagóga Alapítványtól Dr. Verő Tamás rabbi válaszolt. 

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.