Összesen 2,889 találat (2701 - 2720) : NOL.
Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?
(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásában. 280 oldal. Ára 43,95 USD keménykötésben … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »
Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyira anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »
A 80-AS ÉVEK ELEJE ÓTA Japánból az import ötszörösére növekedett – papíron. A japánok ugyanis az arab bojkottól félve Izraelbe irányuló exportjuk jelentős részét hongkongi vagy szingapúri vagy európai termékként adták el. (A hivatalosan még ma is tartó – noha ereje javát … Tovább »
II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?
1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmánya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek sorozatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »
a ködben elmerülő tömeg egykor
fasiszta
jelszavakat zengett sör-virsli
agitációkon
hosszú sorban állt könnyű prédára
várva tábortüzet rakott Thomas
Mann
műveiből krematóriumokba vetette a
zsidó-csordát s felfalta fél Európát
egy keskeny perc alatt
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.”
„Naná, ha téged láthatlak.”
„Ezt hogy érted?”
Ne csinálj úgy, mintha hülyébb lennél, mint amilyen vagy. „Nos igen, az utolsó … Tovább »
SZOCIOLÓGUS SZÁMÁRA az elmúlt tíz évben talán nem is az orosz zsidók bevándorlása volt a legnagyobb esemény, nem is az intifáda, nem is a PFSZ-szel létrejött megegyezés, hanem az, hogy Izrael egy erősen szocialista jellegű, kedvetlen országból, gazdagodó, kapitalista országgá … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
A Negev északi részén fekvő, Gázától nem messze található Nahal Oz kibucnak előkelő vendége volt a közelmúltban: Szergej Terescsenko, a kazahsztáni miniszterelnök. A Közép-Ázsiában fekvő köztársaságot az fűzi ehhez a kibuchoz, hogy innen való azoknak a szakértőknek a többsége, … Tovább »
A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »
RASESONE ELŐTT 86 ÉVES NAGYNÉNÉMNEK templomi helyjegyet venni mentem a körzet irodájába. Az adminisztrációs hölgy tiszteletteljes köszöntésemre papírjaiból fel sem nézve zordan csak annyit mondott: Várjon a folyosón, dolgozom… Megértettem, hiszen csak egyedül várakoztam. Mégis … Tovább »