Ha nem, ideje megszerezni, hiszen a Tóraórák zsúfoltak. Iratkozz be. Hagyomány, művészet, testi és önképző osztályaink várják a lelkes jelentkezőket.
 

A június 7-i európai parlamenti (EP) választás országon belüli, igazi nagy tétje, hogy teret nyer-e a szélsőjobboldal Magyarországon – mondta Gusztos Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakcióvezető-helyettese Nyíregyházán, sajtótájékoztatón, szerdán.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége június 1-jével dr. Peremiczky Szilviát nevezte ki a Magyar Zsidó Múzeum igazgatójának.
 

A hegedűművész június 1-jén lép fel a New York-i Pace University Michael Schimmel művészeti központjában.
 

Barack Obama amerikai elnök amint hivatalba lépett, máris lépéseket tett annak érdekében, hogy közvetlenül szóljon az iszlám világhoz. Már a beiktatási beszédében is új üzenetet küldött az Egyesült Államokból. „Az iszlám világnak azt üzenjük: új úton szeretnénk előre haladni, amelynek alapja a közös érdek és  a kölcsönös tisztelet” – mondta Obama január 20-án, a változásra kész amerikai nemzet előtt. “A világ valamennyi olyan vezetőjének pedig, akik viszályt szítanak vagy a társadalmukban tapasztalható nehézségekért a Nyugatot vádolják, ezt üzenjük: tudjátok meg, hogy népeitek az alapján ítélnek meg benneteket hogy mit építetek, nem pedig az alapján, hogy mit romboltok le.”

Az egyháznak kötelessége és jól felfogott érdeke, hogy beszéljen azokról a lelkészeiről, tisztségviselőiről, akik a holokauszt idején embereket mentettek – mondta el Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője a Sztehlo Gábor evangélikus lelkész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián hétfőn Budapesten.
 

Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
 

A jármű célja a zsidó származású állampolgárok visszatérítése…

Tarantino Goebbels irodájából irányította a Becstelen brigantyk forgatását.

A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, milyen értelmezési keretben szabad beszélni a kérdésről, hogy egyik szélsőség se kavarjon fölösleges indulatokat, és ne erősítse a másikat.
 

Épül nálunk egy konzervatív gondolkodói iskola (jórészt a Konzervatórium, a Reakció, a Hírszerző c. lapok, a Pázmány Péter Tudományegyetem néhány oktatója és a viszonylag új Közjó és Kapitalizmus Intézet körül), melynek tagjai büszkén vállalják a külföldi, döntően angolszász szellemi műhelyekhez való vonzódásukat (akár a magyar valósággal, nota bene a magyar múlttal szemben is).
 

Az amerikai Cincinattiben avatják fel a világ első afroamerikai női rabbiját – adta hírül pénteken az ABC News hírcsatorna.
 

Ugyan a feltárásra továbbra sincs pénz, ám dokumentumfilm legalább készült a budai vár egyik “titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurél műemléki tervezőről, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.

Ha van jó hír a leleplezett merényletsorozatban, akkor az az, hogy a csoport viszonylag tapasztalatlan volt – mondta New York állam szenátora.
 

Már nem gyanúsított a két szónok, akik holokauszt tagadó kijelentéseket tettek még április közepén, a budai Várban megtartott egyik demonstráción.
 

A jeruzsálemi Olajfák hegyén ásatásokat végző régészek egy háromezer éves edény agyagból készült fogantyújára bukkantak, amelyen ősi héber írás olvasható. A lelet régebbi az összes írással ellátott tárgynál, amelyet a város területén korábban találtak.

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

Nagy vihart keltett a szocialisták és a Mazsihisz által támogatott javaslat, mely szerint a holokauszt tagadása ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kellene lépni. Az európai demokráciákban nem szokatlan az ilyen típusú törvénykezés, főleg azokban, amelyeket közvetlenül is érintett a náci múlt. Németországban, Ausztriában és Svájcban törvény tiltja meg a vészkorszak politikájának tagadását, Franciaországban pedig a népirtások relativizálását büntetik általában (az örmény genocídium tagadása miatt is született már ítélet). Több más országban (Csehország, Lengyelország, Spanyolország stb.) is vannak ilyen típusú, a szólásszabadságot az emberi méltóság jegyében korlátozó törvények. Ezek az államok semmilyen sztenderd szerint sem sorolhatók a diktatúrák sorába.

Felháborodást keltett Lengyelországban szerdán a Der Spiegel című német hetilap egyik cikke, amely szerint Adolf Hitlernek számos, Németországon kívüli bűntársa volt a zsidók elleni népirtásban.
 

A politikai korrektség kultúrájával Európa háború előtti rémképeket üldöz. A hazai kulturális hagyomány térvesztése és a bevándorlók iránti toleranciamítosz oda vezetett, hogy az európaiak nem tudnak mit kezdeni a fundamentalista szélsőségekkel.