Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

 
Helyszín: Magyar Zsidó Múzeum, Budapest VII. ker., Dohány u. 2.

Időpont: 2011. január 26. csütörtök, 17:00 óra

 
Jane Haining a „budapesti skót misszió mártírja” emléke előtt tiszteletét rója le a Magyar Zsidó Múzeumban (Budapest VII. ker. Dohány u. 2.), a Magyar … Tovább »

 
Helyszín: Bálint Zsidó Közösségi Ház

Megnyitó: 2012. január 19. csütörtök, 18:00

„A természetfotózás nem áll túl közel hozzám. Nem azért készítettem ezeket a képeket, hogy növényeket, állatokat dokumentáljak, vagy az utazásaimat örökítsem meg.

Engem a fotózásban … Tovább »

Megszületett a megállapodás a holokauszt túlélőinek juttatandó támogatás
kifizetéséről; a kifizetések január első felében megkezdődhetnek –
közölte Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden.

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Az egyiptomi tábornoki kar felgyorsította a folyamatban levő,
háromlépcsős parlamenti választásokat, miáltal az országnak már február
utolsó hetében kormánya lehet. Alig tagadható, hogy a döntésben súlya
volt azoknak a véres összecsapásoknak is, amelyek karácsony előtt és
után a brutális biztonsági erők és a katonai kormányzás lezárását
követelő tüntetők között lezajlottak.

Több ezer demonstráló vonult utcára tegnap este egy Jeruzsálem melletti
településen, ahol korábban ultraortodox zsidók csaptak össze
rendőrökkel, írta tegnap a Haaretz izraeli lap. A tüntetést jogi
aktivisták szervezték, akik a demokráciáért és nemek közti egyenlőségért
küzdenek.

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkalmegrajzolt karakterek
jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek
gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó
állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A
Gonosz Tanács hegyében.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló kedden Ammánban találkozik Jicák Molho
izraeli küldöttel, akivel a béketárgyalások felújításáról folytatnak
megbeszéléseket. A felek több mint egy év szünet után ülnek újra össze
II. Abdalláh jordániai király, külügyminisztere, Nászer Dzsaude,
valamint Tony Blair, az ENSZ-ből, az Egyesült Államokból, Oroszországból
és az Európai Unióból álló közel-keleti kvartett képviselője nyomására. 

Mint ismert, Törökország és Izrael viszonya az elmúlt két évben
jelentősen megromlott. Ennek legfőbb oka az a tavaly május 31-i eset,
amikor kilenc török állampolgár vesztette életét egy izraeli kommandós
akció során.

A Time című amerikai magazin online felmérése alapján Recep Tayyip
Erdogan török miniszterelnök lett 2011 legnépszerűbb és egyben
legnépszerűtlenebb embere. Az ellentmondásos végeredmény Törökország
nemzetközi megítélését is tükrözi, amely a harmadik kormányzati ciklusát
koptató, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetésével a
közel-keleti térség egyik legbefolyásosabb, ugyanakkor sokat bírált
politikai szereplője lett

A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja
szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a
zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkal megrajzolt karakterek jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A Gonosz Tanács hegyében.

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

Suttogva mesélt családi történetekből kiindulva írta meg első regényét a magyar származású amerikai szerző. A seperc alatt nemzetközi bestsellerré vált Láthatatlan híd kapcsán egyebek mellett a múlttal való szembenézésről és az életmentő humorról beszélgettünk.

Botrányos tankönyvet osztottak ki a szaúdi középiskolákban. A diákok csonkolást, valamint a zsidók és melegek kiirtását tanulják meg.  

Valószínűleg még a szokásosnál is nehezebb helyzetben lennék, ha valaki azt kérdezné tőlünk: miről szól tulajdonképpen ez a könyv? A kötet mottójához híven ugyanis csak annyit mondhatnánk, hogy az élet titkáról, amely titok nyitja a Történelemben rejlik… Ám ehhez a titokhoz … Tovább »