Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban – a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul – közölte Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke szerdán az MTI-vel.

Megannyi ünnepünk liturgikus és talán történelmi háttere is egy megmenekülés-történet. Ezek közül kétségkívül Peszah a legnagyobb jelentőségű.
Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy Magyarországon a neológ irányzat megszűnt. Persze a jogutód intézményrendszer néha felekezetpolitikai okok (értsd: állami támogatás) miatt használja a nevet, de ez senkit se tévesszen meg. Az eszmeileg neológ, vagy ahogyan magukat általában nevezték, a haladó (ha úgy tetszik, progresszív) párt identitását nem néhány kopott reverenda és az orgona adta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert egy ideje hódít Magyarországon a felekezettörténeti fikció műfaja, így a neológ infrastruktúrát használó újtradicionalista rabbik által életben tartott történeti tévhit szerint a neológia esztétikai reform, nem teológiai, se nem vallásjogi.

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

Hitlerre való utalással támadta Beate Klarsfeld az irodalmi Nobel-díjas Günter Grasst annak vitatott költeménye miatt.
Klarsfeld pénteki közleményében Hitler egy 1939-ben elmondott, fenyegető hangú beszédéből idézett, amelyben a náci diktátor az úgynevezett nemzetközi finánczsidóságról beszélt. E kifejezés helyére az Izrael elnevezést állítva Hitler szövegéből Grass versének mondandója – “ugyanaz az antiszemita duma” – tűnik elő – vélte Klarsfeld, aki több náci háborús bűnös felkutatásában és felelősségre vonásában közreműködött.

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílik csütörtökön délelőtt az Örkény István emlékév: az író-drámaíró századik születésnapjáról az ország több kulturális intézményében megemlékeznek. Örkény István születésének 100. évfordulóján, ma este fél hatkor Esterházy Péter író és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitja meg a Mi mennyi? – Örkény István százéves című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Gyorsan felfelé ívelő sportpályafutását megtörték ugyan a második világháború előtti megkülönböztető törvények, a nehézségeken tántoríthatatlanul felülemelkedni képes kevesek egyikeként azonban nem hagyta, hogy a sors kifogjon rajta. A világégést követően mestere, Sárosi Imre irányításával egyre jobb eredményeket ért el, s az 1947-es, monte-carlói Európa-bajnokságon ezüstérmes, az 1948-as, londoni nyári olimpián pedig negyedik lett 200 m mellen. A csúcsra az 1952-es, helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban már aranyérmet eredményezett nagyszerű úszása 200 m mellen, ahol úgy nyert, hogy a világon először végigpillangózta a távot.

Szőnyei Tamás új könyvéről
A szocialista pártállam nemcsak a gyárakat vagy a sajtót, hanem az irodalmi életet is irányítani akarta, és ez nem csekély mértékben sikerült is – derül ki Szőnyei Tamás Titkos írás című, a rendszerváltás előtti magyar irodalom és az állambiztonsági szolgálatok viszonyát feltáró kétkötetes könyvében.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

A holland Vöröskereszt először ismerte el, hogy hibákat követett el a második világháború alatt, többek közt megtagadta segítségét a haláltáborokban lévő zsidóktól.

Állami léte talán legnehezebb időszakát éli Izrael. A mindent felülíró, második holokauszt rémképét előrevetítő iráni atomfenyegetettség mellett “hagyományos” problémái, a palesztin kérdés és a nemzetközi megítélés romlása is egyre súlyosabban nehezedik Tel-Avivra. Tavaly ősz óta a pártok sorozatos tisztújítási eredményei is azt mutatják, hogy az ideológiai hovatartozást felülírják a biztonsági kérdések.

Német kiállítás nyílik a nácizmus idején tervezett tudományos kísérletekről Lengyelországban, a Német Kutatási Alapítvány (DFG) által összeállított tárlaton bemutatják a német tudomány és a hitleri politika szoros összefüggéseit a második világháború idején megszállt közép-kelet-európai térségben.

Filmvetítés / 2012. április 26. csütörtök, 17:30 óra
 Fliegauf Bence „Csak a szél” című filmjének vetítése a Vörösmarty moziban, 2012. április 26. csütörtök, 17:30 órától. Jegyár 900 forint.
A film után, a rendezővel Fliegauf Bencével, Ferge Zsuzsával és Donáth … Tovább »

A 2×1 perces novellák című kiadványt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat a Szombat Szalon keretében, 2012. április 17-én, kedden 18:00 órakor mutatja be a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.), ahol a szerzők olvassák fel írásaikat. Belépődíj 800 forint, amely tartalmazza a kötet árát.

„Pedig a kereszténység a zsidók innovációja. Egyes tevékenységeket azonban kénytelenek voltunk kihelyezni, szűkre szabott létszámunkra való tekintettel. Bár alaptevékenységünk, a törvények betartatását outsourcingolni kellett, mivel humán erőforrás oldalon kihívásokkal küzdünk. Ezért tűztünk dávidcsillagot minden seriff mellére. Emlékeztetőül.”

Egy kísérleti filmnél nem lehet húszezer nézőnél sokkal többre számítani, még Izraelben sem. Ez a film nem kínál könnyű kielégülést, ezért sokaknak nyilván nem vonzó. Nincsenek benne „jó” karakterek, akikkel azonosulni lehet. Rendőrökkel azonosulni nem könnyű, noha ezekben van valami megkapó. A másik csoport eszméi igaznak tűnhetnek sokak számára, ők viszont érzelmileg hidegek. Elidegenedettek. Ők sem igazán vonzóak.

A rend őre című izraeli filmet januártól játsszák a mozik. A pesti bemutatón a rendezővel, Nadav Lapiddal Gadó János beszélgetett.

A hetvenes évek derekán magyar értelmiségiek kis csoportja körül elfogyott a levegő. Szellemi tevékenységükre a hatalom nem tartott igényt, a mindenre kiterjedően – titkosszolgálati eszközökkel is – ellenőrzött magán- és közéletük ellehetetlenült, választhattak a peremre szorulás … Tovább »

Szerkesztőségünk – a hozzátartozók és szimpatizánsok kérésére – az alábbi felhívást teszi közzé:

Ma 18.30-tól a Szombat Filmklub keretében A rend őre című filmet vetítjük az Odeon-Lloyd moziban, előtte 17.30-tól Nógrádi György Közel-Kelet és biztonságpolitikus szakértővel beszélgetünk a Közel-Keletről. Alább írásunk a filmről, melynek rendezőjével holnap közlünk interjút.

Ünnepélyesen keretek között 2012. március 27-én, kedd este avatták fel a felújított Bét Sálom zsinagógát Budapest XI. kerületében, Újbudán.