A karácsony szimbólumai az Izrael-ellenes propaganda szolgálatában. 

Kiryas Joel városában a lakosok negyede vallja magát magyar származásúnak.

Hogyan éltek? címmel a magyar zsidók hétköznapi életéről 1867 és 1940 között állított össze sok korabeli fotóval illusztrált könyvet Körner András. Az albumot a Corvina Kiadó gondozta.
 
A 250 korabeli fotóval gazdagított 229 oldalas kötetről a szerző elmondta az MTI-nek, … Tovább »

Nyolcvannégy éves korában szombaton New Yorkban meghalt Edgar Bronfman milliárdos, a Zsidó Világkongresszus egykori elnöke, aki annak idején a szovjet hatóságoknál elérte, hogy az ott élő zsidók kivándorolhassanak külföldre.

Hatástalanítás közben, a gyújtószerkezet eltávolítása során robbant fel egy pokolgép az izraeli Bat Yam városának egyik buszán. Az utasok vették észre a gyanús csomagot, őket leszállították a járműről. A robbanásban a a hatástalanítást végző rendőségi tűzszerész sérült meg könnyebben. A hatóságok nem zárják ki a terrortámadás lehetőségét sem.

Izraelben nem okozott meglepetést a brit és az amerikai titkosszolgálatok érdeklődése. 

A média értesülései szerint nem okozott meglepetést, hogy az amerikai és a brit hírszerzők lehallgatták mind Ehud Olmert, mind Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.

Az NSA egykori munkatársától, … Tovább »

 Izrael külföldi hírszerző szervezete, a Moszad ügynökei 1962-ben fegyveres kiképzésben részesítették Nelson Mandela nemrég elhunyt volt dél-afrikai elnököt – állítja egy titkos archívumi iratra hivatkozva a Háárec című izraeli lap pénteki számában.

Mandela 1962-ben titokban … Tovább »

Szász János A nagy füzet című filmje szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért versengő művek kilencesre szűkített listáján az amerikai filmakadémia pénteki bejelentése szerint. A számos fesztiválon díjban és elismerésben részesült alkotás tegnap este megkapta a diákzsűri díját is a franciaországi Les Arcs Európai Filmfesztiválon.

A Jobbik azt követeli, hogy tiltsák ki az Országgyűlés épületeiből Szabó Györgyöt, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnökét. Szabó György azt közölte, továbbra is vállalja a véleményét, és tudomásul veszi, ha azért kitiltják.

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált.

15 ezer újságkivágás az 1945-48 közötti időszakból

A Szovjetunióból a kilencvenes évek elejéig kivándorolt mintegy másfél millió zsidó közül 421 ezer magyar közvetítéssel jutott el ősei földjére. 1991. december 23-án nagy riadalmat okozó hír járta be a hazai és a világsajtót: robbantásos támadás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton.

Egyeztetéseket tartottak a karácsonyi időszakról az izraeli hadsereg, a betlehemi városi vezetés, a palesztin biztonsági erők, valamint nemzetközi és keresztény szervezetek képviselői, írja az MTI.

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

Részlet Jiří Weil: Mendelssohn a tetőn c. könyvéből

„Az okok, amiért huszonöt éve létrehoztuk a Raoul Wallenberg Egyesületet, ma talán még fokozottabban fennállnak, mint 1988 decemberében” – jelentette ki Orosz Ferenc, a negyed évszázados fennállását ünneplő egyesület ügyvivője megnyitójában az ELTE jogi karán, az évfordulóra rendezett konferencián. Az előadók egyetértettek abban: Magyarországon az elmúlt évtizedekben nőtt az antiszemitizmus, bár a lakosság többsége mégsem antiszemita.

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera